Nagyon sokat gondolkoztam azon, hogy mit írjak erről a könyvről,
ugyanis nagyon nehéz róla írni, mert nem szól semmiről,
ugyanakkor mégis minden benne van, amit az életről tudnod kell. A
könyv témája ugyanis a szeretet, ami teljesen átszövi az
életünket, tehát nem lehet kategorizálni.
A szeretet fogalmát mindenki ismeri, ámde rosszul értelmezi,
illetve nincs tisztában a jelentőségével.
Ha megkérdezném tőled, hogy szereted-e apád, anyád,
testvéred, rokonaid, vagy éppen a barátaid, akkor megdöbbenve
néznél rám, hogy ez mégis milyen kérdés, és automatikusan
rávágnád az igent.
Ezzel csak az a baj, hogy a szeretet valójában nem egy ilyen
automatikus, banális dolog, hanem egy elemi erejű jelenség. Olyan,
amit lehet, hogy a jelenlegi állapotodban el sem tudsz képzelni.
Csak mert amit jelenleg szeretetnek hiszel, és mások iránt
érzel, az valójában nem más, mint tömény egoizmus: valójában
nem nekik akarsz jót, amikor azt állítod, hogy jót akarsz, hanem
saját magadnak. Megvannak ugyanis az elképzeléseid, hogy milyennek
kellene lennie az életnek, a másik embernek, hogy neked jó legyen,
ámde a sors gyakran keresztülhúzza a számításaidat, és
ilyenkor megsértődsz, hogy miért nem úgy vannak a dolgok, ahogy
te akarod. Nos, hát ez az egó műsora, de ha ezt a bejegyzést
olvasod, akkor bizonyára sejted már, hogy az élet jóval többet
kínál annál, amit látsz, tapasztalsz és érzel. Bizonyára
sejted/tudod már, hogy van egy Láthatatlan Erő, egy Karmester,
amely az egész világot mozgatja, rendezi. Nos, ezt hívják
valójában szeretetnek, és erről beszél a könyvben Müller
Péter.
Ezek után felmerülhet a kérdés, hogy minek kell erről írni,
beszélni, illetve miért pont most, és miért pont Müller Péter?
A szerző azt állítja a könyvében, de minden bizonnyal te is
észrevetted már, hogy a emberek élete válságba jutott. Itt
nemcsak a gazdasági élet válságáról beszélek, hanem az azzal
járó társadalmi válságról is. Ráadásul az utóbbi jóval
erősebb, hiszen nagyjából az ipari forradalom, na meg a
Felvilágosodás megjelenése óta tart, csak éppen most a XXI.
században elemibb erővel jelentkezik, de hát maga az élet is
jóval pörgősebb, mint pár száz éve.
Szóval Müller Péter azt állítja, hogy ha így folytatja az
ember, akkor vége lesz az emberi életnek a Földön, ugyanis vagy
ki fogják egymást irtani, vagy az általuk előidézett környezeti
változások fogják kipusztítani az életet a bolygón.
Most még lehet ez ellen tenni, ha az ember megtanul visszavenni
az egójából, és képes több tiszteletet, hálát mutatni önmaga
és a környezete iránt, ami elképesztően nehéz folyamat, főleg
idősebb korban, amikor az ember már belemerevedik a szerepeibe.
Müller Péter célja ezzel a könyvvel szemléletváltást hozni
minél több ember életébe azáltal, hogy megismerteti velük a
szeretet másik oldalát is. Mindez nem egyszerű folyamat, ugyanis
olyan dolgokat ír a könyvben, amik teljesen szembemennek azzal,
amit korábban a szüleid, tanáraid által már megtanultál, ezért
nem lesz könnyű elfogadnod, azt amit Müller Péter állít. Na, de
a szeretet nemcsak örömteli, hanem sokszor nagyon fájdalmas
folyamat is, de mint említettem, a szeretet fogalmában benne
foglaltatik az egész élet, sőt a halál is. Szóval a szeretet az
tulajdonképpen olyan, mint egy szivárvány, ami magában foglalja
az összes alapszínt.
Azt is említettem már, hogy a szeretet fogalma meglehetősen
komplex és szerteágazó, ezért nem lehet kategorizálni és
szétbontani, amit egy könyvtől elvár az ember. Egy könyvben
ugyanis szoktak lenni fejezetek, na meg tartalomjegyzék, hogy
átlátható legyen, miről szól a könyv. Nos, a Szeretetkönyvben
is megvan mindez: itt is vannak fejezetek és tartalomjegyzék, de a
fejezetcímek nem mindig egyértelműek, tehát el kell kezdened
olvasni a fejezeteket, hogy tudd miről lesz benne szó, de ez olykor
csak az adott rész 2-3. oldalán derül ki, hogy miről fog szólni.
Mindegyik fejezet egy-egy kulcsszó, illetve mondat köré épül
fel, amit az adott részben megtalálhatsz.
A könyvből kiderül, hogy szeretetnek több állomása is van,
mert minden életkorban máshogy szeretünk: mások vagyunk
gyermekként, fiatal, avagy érett felnőttként, illetve idős
emberként, de máshogy szeret a férfi és máshogy a nő. Arról
már nem is beszélve, hogy létezik a szeretet egy speciális
formája a szerelem, illetve a hozzá kapcsolódó szeretkezés is.
Mindezeket az állomásokat meg kell élni ahhoz, hogy egy
ilyen könyvet megírhasson az ember, ezért egy ilyen témájú
könyv szerzője csakis egy idős, de még szellemileg ép ember
lehet, mint például Müller Péter is, aki 70 évesen írta meg
ezt a könyvet bőséges élettapasztalattal a háta mögött.
A szerzőről tudni kell, hogy kisgyerekként megélte a második
világháborút, illetve fiatalként az 56-os szabadságharcot, tehát
a pusztulással és a halállal igencsak korán találkozott, hiszen
őt magát is lelőtték, tehát a halálközeli élményt is átélte. Ezenkívül színházi szerzőként rengeteg sorsot
álmodott színpadra, tehát eléggé képben van az emberek életével
kapcsolatban. Nem véletlenül állítja azt minden művében, hogy
az emberek élete dráma nagyban is és kicsiben is.
Későbbi éveiben már az ősi távol-keleti tanokat kezdte el
tanulmányozni, különösen a Ji Kinget, amelyről önálló művet
is írt Jóskönyv címmel.
Ezek a tapasztalatai, no meg a keresztény vallás és a Biblia
tanításai éppen ezért folyton visszaköszönnek a műveiben,
tehát a Szeretetkönyvben is.
Utoljára hagytam, de egyáltalán nem mellékes, hogy a szerző
több, mint 50 éve él boldog házasságban ugyanazzal az
asszonnyal, ami manapság elképzelhetetlennek tűnik sok embernek,
hiszen ma már dömping van mind a férfi, mind a női oldalon,
úgyhogy minek megjavítani, ami tönkrement, hiszen rengeteg nő,
meg férfi van, igazán nem probléma újat találni. Az emberek nagy
része ma már inkább szórakozni akar, aztán ha probléma van,
akkor inkább lelécel.
Ezért is nagyon fontos lenne a szemléletváltás, amit már
feljebb említettem, ugyanis nagyon sok emberen segíthetne, ha
megtanulna távolságot tartani a gondjaitól, illetve máshonnan
nézni a helyzetére.
Müller Péter könyvéből ezt nem fogod megtanulni, mert ez
teljességgel elméleti munka, tehát nincsenek gyakorlatok benne.
Részben ezért is nagyon nehéz olvasni, de amúgy is nagyon
gondolkodtató és olykor fájdalmas a sorait olvasni. Jómagam is
sokszor megálltam olvasás közben, hogy elgondolkodjam az
életemről, illetve továbbgondoljam a leírtakat. Sajnos, nekem is
fájdalmakat okozott a folyamat, mert előjött pár élményem, de
talán ez nem is baj, mert legalább felszínre került, és így
könnyebb lesz bánni vele. Könnyen lehet, hogy neked is hasonló
élményeid támadnak olvasás közben, ezért szánj időt rá, mert
ez nem egy szórakoztató, könnyed olvasmány.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése