Kurt Tepperwein: Út a sikerhez - gyakorlatias tanácsok 7 lépésben

A sikerről mindenkinek a fejében van egy kép, amire a társadalom megtanított. Ezt sztereotípiának nevezi a pszichológia, vagyis előítéletnek, mert ezek a képek eléggé általánosak és felszínesek. Lássuk csak konkrétan miről is van szó.
Lehet, hogy azt gondolod, hogy a siker egyenlő a közismertséggel, a hírességgel, amit a médiában látsz. Az is lehet, hogy azt gondolod: a siker egyenlő a gazdagsággal, a sok pénzzel, illetve egyéb státusszimbólumokkal, pl. értékes műtárgyak, kacsalábon forgó palota, stb.
A társadalom a mindenható médián keresztül gondoskodik arról, hogy a fenti sztereotípiák meglehetősen negatívak legyenek. Az emberek ugyanis elsősorban a bulvármédiából tájékozódnak, ahol elsősorban a pletyka a lényeg, ezért is találkozhatsz itt ingyenélő, tehetségtelen celebekkel, illetve pénzt lopó, adócsaló politikusokkal, vállalatvezetőkkel, mert hát ezekkel mindig történik valami. Azt, hogy vannak értékteremtő hírességeink, illetve segítőkész gazdagjaink, a bulvármédiából aligha fogod megtudni, mert nem írnak róla, ugyanis ennek nincs hírértéke.
Van egy  másik sztereotípia is a sikerrel kapcsolatban, amely már a mindennapi élethez közelebb van: létezik ugyanis egy mindig elfoglalt öltönyös/kiskosztümös managertípus, akinek a fülén állandóan ott a mobilja, mert folyton tárgyal és üzletet köt. Ezek az emberek sok pénzt keresnek, de ennek meg kell fizetniük az árát, ugyanis szabadidejük nem nagyon marad a pénz elköltésére, ráadásul előbb-utóbb vezető pozícióba kerülnek, ahol nagyon komoly felelősség is nyomja a vállukat.
Sok embernek a fenti képek nem szimpatikusak, ezért inkább nem akarnak sikeresek lenni, és a tudatalattijukban blokkolják a sikert, hogy továbbra is a szürke tömeghez tartozzanak.

A jó hír az, hogy a siker nem csak ennyiből áll, van egy másik arca is, amelyet Kurt Tepperwein spirituális sikernek nevez. Mindez gyökeresen eltér attól, amit a társadalom eddig a sikerről tanított. A fenti példákban ugyanis az a közös, hogy külső dolgokban, státusszimbólumokban mérik a sikert, de ezek a dolgok pusztán látszólagosak: ha ugyanis távozol a Földről - azaz meghalsz -, semmiféle státusszimbólumot nem vihetsz magaddal, és halálosan mindegy, hogy mennyi pénz kerestél, mert a jelenlegi formádban teljesen megszűnsz létezni, és átkerülsz az örök Jelenbe.
A spirituális siker ezzel szemben mindig belülről sugárzik kifelé, és nem a státusszimbólumokat hajszolja.
Az ilyen emberekből egyszerűen árad a lelki béke, mert teljesen összhangban van magával és az Univerzummal, éppen ezért be fogja vonzani magának azt, ami szükséges. Kurt Tepperwein azt mondja, hogy az igazi siker valójában egyenlő a Jelenben éléssel, mert az Univerzum kizárólag a Mostot ismeri, az ember pedig része az Univerzumnak, amelynek a törvényei rá is vonatkoznak.

Mindez azt jelenti, hogy el kell engedned a múltban megismert korlátozó hiedelmeket, illetve meg kell bocsátanod a múltbeli sérelmeket, mert ekkor felszabadulsz. Ez azt jelenti, hogy könnyeddé válsz, nincs már ami lehúz és fojtogat, ezért könnyebben tudsz teremteni bármit. Tepperwein könyve az elengedés gyakorlatát csak a 4. lépésként mutatja be a sikerhez vezető úton, pedig szerintem ez lenne a legfontosabb.
Egy korlátolt személyiség ugyanis valószínűleg célokat kitűzni sem tud, mert akkora blokádjai vannak, hogy már ez sem megy. Tepperwein könyvében ennek ellenére a célkitűzés fontossága szerepel 1. lépésként, de a sikerrezonancia megteremtése és a sikermérleg elkészítése is megelőzi az elengedés folyamatát.
A könyvben bemutatott 7 lépés szorosan összefügg egymással, tehát ha sikeres akarsz lenni, nem úszhatod meg az önismeretet, illetve a szembenézést saját magaddal, a hibáiddal, a fájdalmaddal.

A könyvben különböző feladatok és tesztek segítenek hozzá ehhez, amelyekből egy-egy fejezetben többet is találsz. Némelyik teszt elég hosszú, úgyhogy lesz min gondolkodnod. A tesztek nem tartalmaznak pontszámot, és kiértékelést sem, mert az a fontos, hogy magadat feltérképezd, szóval ezek nem a bulvár-és női magazinok szórakoztató kategóriáiba tartoznak.
Az önismeretet fejlesztő gyakorlatok mellett több meditációs gyakorlat is található a kötetben, amelyeknek a legnagyobb része nem túl nehéz, de van egy-két olyan gyakorlat, amelynél használnod kell a képzelőerődet.
Ha esetleg még nem meditáltál, vagy csak nagyon keveset, akkor ezek a feladatok meglehetősen nehéznek tűnhetnek, mert minket itt az európai civilizációban úgy neveltek, hogy folyton csináljunk valamit, illetve jártassuk az agyunkat valamin. Ehhez képest a meditáció teljesen más képességeket "követel meg". Viszont mindez tanulható, és ahogy egyre többet meditálsz, a képzelőerőd automatikusan növekedni fog.
A képzelőerőről Tepperwein a könyv 5. lépésében még röviden megemlékezik, sőt egy tesztet is találsz itt, amely megmutatja a képzelőerőd erejét. Ez nem túl nehéz, használd bátran.
Újdonság, hogy a könyv bemutat egy ún. kartesztet, amelynek a segítségével leellenőrizheted, hogy megfelelő úton haladsz-e. A gyakorlat erőteljesen hasonlít a kineziológiai izomteszthez, csak annyi a különbség, hogy a karteszt egyedül is végezhető. Vigyázat: a karteszt nem tud kérdésekre válaszolni, csak egyszerű állító mondatokra, viszont a segítségével kiderítheted, hogy túljutottál-e egy adott negatív berögződésen, vagy sem. A gyakorlat leírását a függelékben találod.
Tepperwein szerint az emberi hang milyensége is fontos szerepet játszik a sikerben, ugyanis nem mindegy, hogy mit hogyan mondasz, fejezel ki. A sikeres embereknek előbb-utóbb meg kell tanulniuk a nyilvánosság előtt is beszélni, mert sok esetben így tudják legjobban bemutatni értékeiket, illetve nyilvános vita esetén megvédeni az álláspontjukat.
Tepperwein nem mondja azt, hogy menj el hangképzésre, csak javasolja, hogy légy tudatosabb, figyeld meg azt, hogyan beszélsz, milyen a hangszíned, illetve hogyan beszélnek a többiek. Különösen akkor fontos ez, ha telefonálsz, mert akkor nem látod a partnered arcát, csak a hangjából tudsz olvasni.
Tepperwein ajánl néhány gyakorlatot a hang fejlesztésére is, amelynek hasznát veheted a mindennapokban is.
A könyv legutolsó lépésében pedig a szerző elárulja a spirituális siker legfontosabb ismérveit is.

Miért érdemes éppen Kurt Tepperweinre hallgatnod, amikor rengeteg hasonló témájú könyv jelent meg a hazai piacon? Az egyik legfontosabb érv mellette az, hogy gyakorlatias és nagyon egyszerű tanácsok találhatók a könyveiben, és nem egy elszállt ezoterikus tanító tanácsait olvashatod. Nincsen benne Vonzás Törvénye, nem kel hinned sem angyalokban és egyéb entitásokban, egyedül saját magadban. Nem számít, hogy mit tettél előző életeidben, vagy hogy milyen bolygóállások alatt születtél, egyedül a Jelen számít csak.
A másik fontos érv, hogy Kurt Tepperwein eredeti szakmája pénzügyi tanácsadó, aki sokezer fős vállalatot vezetett évekig, tehát rengeteg emberi sorsot figyelhetett meg. Innét jött az ötlet, hogy kutatni kezdje a boldogság, a megelégedettség forrását, illetve azt, hogy mik a betegségek valódi okai.
Emiatt a kutatómunka miatt vonult vissza az eredeti szakmájától, és ma már nagyon sikeres és népszerű író.

Masaru Emoto: A víz rejtett bölcsessége - tárgyi bizonyíték a Vonzás Törvényének a létezésére

A Vonzás Törvényéről, illetve az elme teremtő erejéről az utóbbi évtizedben rengeteg könyvet írtak. Ezeknek dióhéjban az a lényege, hogy mindannyian az Univerzum, vagy ha úgy jobban tetszik Világegyetem részei vagyunk, ezért az univerzális törvények ránk emberekre is vonatkoznak. Mindez azt jelenti, hogy bármit is gondolsz a világról, a többi emberről, a pénzről, stb. mindig igazad lesz. Az most teljesen mindegy, hogy pozitív, vagy negatív irányúak a gondolataid, ez az erő mindig igazat fog neked adni, és hasonló események történnek meg veled az életben, mint ahogyan gondolkodsz.
A Vonzás Törvényével kapcsolatos könyvekkel az a probléma, hogy azt sugallják: bármit megteremthetsz játszi könnyedséggel az életedben, csak akarnod kell. Ez itt a Földön nem szokott működni, mert már annyi gátlás épült bele az emberekbe, hogy mindent agyonbonyolítanak, az egyszerűbb és gyorsabb megoldásokat már el sem tudják képzelni. Miután ennyi problémánk van, nem csoda, hogy a Vonzás Törvénye sem működik, legalábbis olyan hatékonysággal nem, ahogyan azt a könyvek sugallják. Ezek után persze, hogy csalódnak az emberek a spiritualitásban.

Vannak azonban olyanok is, akik már eleve nem hisznek az ezotériában, meg a Vonzás Törvényében, mert csak azzal tudnak azonosulni, ami látható, megfogható, egyszóval, amire van bizonyíték. Az az egy gond van ezzel, hogy egy láthatatlan világról, meglehetősen nehéz látható, kézzelfogható bizonyítékot bemutatni.
Masaru Emoto japán tudós segítségével azonban ez mégiscsak sikerülhet, aki speciális fényképezőgéppel vízkristályokat fényképez évek óta. Miért is olyan nagy dolog ez?
A vízről annak idején az általános iskolában több mindent megtanultunk biológia/fizika/kémia órákon. Közismert dolog, hogy a bolygó és a rajta élő szervezetek teste 70%-ban vízből áll, továbbá az is ismert, hogy folyadékbevitel nélkül legfeljebb 1-2 napig maradhatunk életben. Sokféle folyadék létezik, de a szomjúságot a leghatásosabban a tiszta víz csillapítja, és nem a szénsavas üdítőitalok, vagy a kávé.
Megtanultuk azt is, hogy a víz milyen kémiai elemekből áll, hány fokon fagy és forr, illetve a többi elemmel milyen kémiai reakcióban léphet.
Azt viszont már nem tanították meg az iskolában, hogy a víz remekül tárol mindenféle információt, amelyet képes átvinni másik testbe is. Nem véletlenül mondják a különböző spirituális tanítók és gyógyítók, hogy lehetőleg tisztított vizet fogyasszunk és ne vezetékes vizet, mert a tiszta víz energiával tölti fel a testet, és méregtelenítő hatású is, de ehhez naponta legalább 2 litert kell fogyasztani belőle. Az sem véletlen, hogy a trópusokon kizárólag palackozott vizet ajánlanak fogyasztásra, mert a vezetékes víz fertőzött lehet.

Visszatérve Emoto kísérleteihez: a japán tudós a víz tárolóképességét úgy bizonyította be, hogy különböző szavakat írt fel papírcsíkokra, amelyeket egy-egy tál víz köré tekert, majd lefagyasztotta a vizet, és egy különleges fényképezőgéppel lefotózta a fagyasztott vízben képződött kristályokat. Fontos tudni, hogy Emoto kizárólag élő vizekkel (tehát folyó, tó, patak) kísérletezett, miután a vezetékes vízben nem képződnek kristályok a fertőtlenítésre használt klór miatt, ami elpusztítja őket. A vízben kizárólag akkor keletkeztek kristályok, amikor pozitív kicsengésű szavakat mutattak neki, ellenkező esetben viszont káosz és zűrzavar keletkezett. A legszebb kristályok a "köszönöm" és a "hála" szavak hallatán/olvastán képződtek a vízből. Mindez az egyszerű kísérlet minden nyelven működik, nemcsak japánul.

Hasonló eredmény figyelhető meg akkor is, amikor Emoto gyönyörű fotókat mutatott a víznek a Föld minden tájáról, Fuji, Sziklás-hegység, Viktória-vízesés, Stonehenge, Machu Picchu, stb. Ebben az esetben is gyönyörű kristályok képződtek a vízből, amelyek utánozták a mutatott tájkép jellegzetességeit! Ugyanez a kísérlet akkor is működött, amikor Emoto mindenféle zenéket játszott le a víznek. Komolyzene, népzene, gyermekdalok, illetve szép lassú számok esetén a víz ugyancsak gyönyörű kristályokat növesztett, viszont az agresszív heavy metal zene hatására csak káosz és zűrzavar képződött. A lenti videóban például egy Dvorák-művet játszottak le a víznek, ennek hatására képződött ez a gyönyörű kristály.

A könyv mindezt gyönyörű fotókkal is bizonyítja, amelyeket sötétkék színű papírra nyomtattak, eltérően a sima fehér papírra nyomtatott szövegtől. A fényképeket Emoto széljegyzetekkel is ellátta, csak hogy lássuk milyen körülmények között keletkeztek ezek a gyönyörű fotók.

Miért is olyan nagy jelentőségű dolog ez? Fentebb említettem, hogy a bolygón található összes élőlénynek a szervezete 70%-ban vízből áll, ami azt jelenti, hogy tulajdonképpen mindegyik élőlény vízként viselkedik, beleértve az embert is! Mindez azt jelenti, hogy a fenti kísérletek nemcsak a vízzel működnek, hanem a többi élőlénnyel is. Még akkor is így van ez, hogy ha a felszínen semmi nem látszik: a szervezetet és a tudatalattit nem lehet becsapni, a szavak mindenképpen hatnak.
Érdekességképpen történt egy hasonló kísérlet két tál rizzsel is, bár ezt nem Emoto végezte el. Szóval két darab üvegkancsóba rizst tettek, és egy hónapon keresztül minden nap az egyiknek azt mondták, "köszönöm", a másiknak pedig azt, hogy "te ostoba". Egy hónap múlva a rizs, amelynek azt mondták mindig, hogy "köszönöm" erjedni kezdett, míg az amelyiknek azt ismételték, hogy "te ostoba", rothadásnak indult és megfeketedett. Hoppá! Nem véletlenül mondják az ezoterikusok, hogy a szavainknak hihetetlen nagy erejük van: olykor egy meggondolatlanul odavetett mondat egy egész életre tönkretehet egy embert, tökmindegy, hogy ki mondja: szülő, tanár, jó barát, munkatárs, főnök, nem ez a lényeg.

A lényeg az, hogy az Univerzumban minden rezeg: a víz, a levegő, az élőlények - igen, az ember is -, és ezek a rezgések rezonálnak egymásra. Az emberek közötti rokonszenvet/ellenszenvet is az okozza, hogy ezek a rezgések mennyire állnak szinkronban egymással. A hasonló rezgést keltő emberek vonzódnak egymáshoz, míg az egymást kioltó frekvenciák taszítják egymást.
Az élőlények közül egyedül az ember képes változtatni a frekvenciáját, és ezáltal képes rezonálni a természet összes többi teremtményével és jelenségével. Mindez óriási adomány, de ugyanakkor pusztító fegyver is, éppen úgy ahogy az emberi beszéd képessége is.
Ez utóbbi megintcsak egyedülálló adomány a természetben, hiszen csak az ember tud beszélni. A szavaknak ugyancsak van rezgésük, méghozzá elég változatos: vannak alacsonyabb és magasabb rezgésű szavak is, amelyek függetlenek attól, hogy milyen nyelven mondják őket, a jelentésük így is, úgyis ugyanaz. A fenti kísérletekből kiderül, hogy a "szeretet" és a "hála" a legmagasabb rezgésű szavaink. Emoto azonban még ennél is tovább megy a könyvben. és az elvégzett kísérletek alapján kijelenti, hogy a világot a szeretet és a hála tartja össze. Mindezt az alapján állítja, hogy a víz elsősorban ezekre a szavakra képezte a legszebb kristályokat. Ugyanakkor ezek a gyönyörű vízkristályokról készült fotók, továbbá a Föld gyönyörű tájairól készült képek, a szimfonikus-és világzenék az embert sem hagyják hidegen és felemelik a lelkét. Ilyenkor eltűnnek a negatív gondolatok, mert a rezgésszám megemelkedik. Mindez azért van, mert az ember is az Univerzum része, tehát a törvények rá is érvényesek. Ez azt jelenti, hogy az emberi lélek is tele van szeretettel és hálával, csak éppen egy illúziókkal teli társadalomban él, és azt gondolja igaznak, amit maga körül lát, illetve amit megtanítottak neki. Ezért is tűnik olyan hihetetlennek az előbbi mondat, ugyanis a földi élet nem ezt bizonyítja, hanem pont az ellenkezőjét, vagyis azt, hogy az emberek képtelenek egymással békében megférni.
Masaru Emoto könyve mindenesetre elég bizonyíték lehet a Vonzás Törvényének létezésére, és a szellemi törvények meglétére.
A könyv nem hosszú, mindössze öt fejezet van benne, amely az Univerzum alapvető működését mutatja be Masaru Emoto vízzel végzett kísérletein keresztül.
A magyar kiadás érdekessége, hogy a három legnépszerűbb magyar kortárs ezoterikus író írt hozzá utószót, amelyben tolmácsolják a könyvvel kapcsolatos gondolataikat. A. J. Christian-t, Szepes Máriát és Müller Pétert aligha kell bemutatni az olvasóknak. Az általuk írott fejezetekben is hozzák a szokásos stílusukat, tehát aki szereti  őket, az itt sem fog csalódni.

Eckhart Tolle: A Most hatalma - egy módszer a szorongás és a fájdalomtest feloldására

Manapság egyre többet beszélnek Eckhart Tolle tanításairól, amelyeknek legalább akkora jelentőségük van, mint a Rhonda Byrne által írt Titok című könyvnek. Sőt, az az igazság, hogy a Most hatalma című könyvnek jóval nagyobb a jelentősége, mint a Vonzás Törvényével kapcsolatos műveknek. Utóbbiakkal az a baj, hogy sok ember a Vonzás Törvényének a segítségével akar megszerezni bizonyos javakat (pl. több pénzt, jobb állást, különböző státusszimbólumokat, stb.), amivel csak az az egy gond van, hogy ezek mind az ego játszmái, ezért gyakran nem sikerül megszerezni ezeket a dolgokat.

Tolle könyvének azért óriási a jelentősége, mert nem az egóra épít, sőt az a tanításainak a célja, hogy kapcsold ki az egót és kizárólag a Jelenre, a Mostra figyelj. A múlttal már semmi értelme foglalkozni, mert az már megtörtént egy másik Jelenben, -vagy ha úgy tetszik egy másik dimenzióban-, a jövő pedig még meg sem történt, tehát azzal azért nem érdemes foglalkozni.
Tisztában vagyok vele, hogy csaknem mindenki szorong a jövő miatt, amire manapság a média is rátesz egy lapáttal, ugyanis a megfélemlített embereket könnyű irányítani, ezáltal megveszik a média által reklámozott termékeket és eszükbe sem jut lázadni. Az meg végképp nem jut az eszükbe sokaknak, hogy a sorsukon változtatni is lehet pozitív irányba.
Az emberek félelmének a gyökere az, hogy ez a világ egy ellenséges, gonosz hely, amely valójában nem gondoskodik róluk, sőt még el is gáncsolja őket. Ha megnézed a napi híreket, esetleg beleolvasol az emberiség történelmébe, akkor ez az elmélet meg is állja a helyét, hiszen rengeteg agresszivitás vesz körül minket nap, mint nap.

Ez az egész jelenség valójában az emberi egónak köszönhető, amelyet az elkülönülés és a különböző játszmák éltetnek. Az ego - de nevezhetjük személyiségnek is-  azt hiszi, hogy nála van az abszolút igazság, a többiek hazudnak, ezért le kell igázni őket. A probléma az, hogy mindegyik ego erre törekszik, de csak egy valaki lehet az abszolút győztes, amiből kemény viták és harcok adódhatnak.
Tolle szerint ezekből a harcokból jött létre az ún. fájdalomtest, amely mind, kollektív, mind egyéni szinten létezik több ezer éve és egészen addig létezni és növekedni is fog, amíg az emberek belesétálnak az ego csapdájába. Mindez a folyamat tudat alatt történik, vagyis az emberek nem tudatosan bántják egymást, hanem azért, mert egyfajta álomban élnek, legalábbis Tolle szerint.

Az emberi társadalom legkomolyabb problémája elsősorban az elkülönülés, amit másképpen Dualitásnak is szoktak nevezni, és szintén az ego műve. Ennek a lényege az, hogy a történelem folyamán mindig volt egy olyan embercsoport akit utálni kellett, vagy legalábbis illett lenézni, miközben egy másik társadalmi csoport kimondta, hogy nála van az abszolút igazság, és hogy őket kell követni. Szándékosan nem hozok ezekre az embercsoportokra konkrét példát, szerintem gondolkodj el rajta, tudatosságnövelésnek jó lesz. :)
A pszichológiában ezt a jelenséget bűnbakkeltésnek hívják, vagyis a problémák megjelenése esetén mindig kell valakit hibáztatni, mert ez a legegyszerűbb. Mindez megintcsak tudattalanul zajlik.

Tolle azt állítja, hogy mindezek a jelenségek valójában illúziók, amelyek az Univerzumban nem léteznek, kizárólag az ember alkotta meg őket. A név, a státusz, a felhalmozott javak, a különböző problémák és játszmák a fizikai test halálával megszűnnek, szóval nem véletlen, hogy az emberek rettegnek a haláltól. Jobban mondva nem is az emberek rettegnek ettől, hanem az ego, mert azt hiszi, hogy a halállal végleg megszűnik minden, és nem tudja elképzelni, hogy esetleg a fizikai megsemmisülés után lehet valami más is.
A helyzet ezzel szemben az, hogy amikor leveted a tested, mint egy ruhát, akkor nem szűnsz meg teljesen létezni, mert a valódi személyiséged megmarad, sőt éppen akkor tűnik elő! Ekkor már nem kell szerepet játszanod, mert az Univerzumban szeretet és életerő uralkodik, továbbá megszűnik a földi idő, és nem marad más csak az Örök Jelenlét.

Na, most ezeket a dolgokat földi elmével nem lehet felfogni, csak akkor tapasztalhatod meg ezt a fajta jelenlétet, ha lemondasz az egódról, például meditáció közben. Ekkor közelebb kerülsz az Univerzumhoz, vagy ha úgy jobban tetszik, a Forráshoz, és ekkor megérezheted azt, hogy egy vagy a végtelennel.
Tolle azt mondja, hogy ha csak egyetlen pontra figyelsz, mégpedig a Jelenre, akkor a többi gondolat, esemény a perifériára kerül, vagyis abban a pillanatban nem tud hatni. Ez azért fontos, mert miközben a Jelenre koncentrálsz, nem foglalkozol sem a múlttal, sem a jövővel, ezért nem fogsz bűntudatot, szorongást, félelmet érezni abban a pillanatban. Minél intenzívebben és minél tovább tartózkodsz a Jelenben, annál békésebb és nyugodtabb leszel, ezáltal a többiek játszmázásába sem fogsz már annyira belemenni.
Ebben a mostani egyre agresszívabb világban hatalmas szükség van az ilyen mély, belső békével átitatott emberekre, akiknek a szeretetteli energiáját a többiek is megérzik, ezáltal a közelségüket keresik, hogy megtapasztaljanak valamit az ő energiájukból. Eközben az agresszív/ideges/szorongó emberek áldozatok lesznek, mert beleesnek az ego csapdájába úgy, hogy azonosulnak vele. Gyakorlatilag ez az azonosulás az ego összes játszmájának a gyökere, tehát a megoldás mindenképpen az egotól való eltávolodás lenne.
Képzeld el úgy ezt a földi életet, mint egy színdarabot, vagy egy filmet, ami szintén nem valóság, mert mindenki szerepet játszik benne. A darab, vagy film végén mindenki leveti a maszkot, és visszatér a saját életéhez.
Mielőtt leszülettél ide a Földre, hogy eljátszd a saját darabodat, írtál egy forgatókönyvet arról, hogy mit fogsz csinálni és kikkel fogsz találkozni, pont mint egy színdarabnál, vagy filmnél. A forgatókönyveknek azonban van egy olyan tulajdonságuk, hogy átírhatók, módosíthatók. Na persze vannak a sorsodnak olyan elemei, amelyeket gyökeresen nem tudsz átírni, de azt igenis eldöntheted, hogyan is reagálsz az életedben bekövetkező eseményekre. Lehetsz agresszív, ideges, hibáztathatsz másokat, de maradhatsz nyugodt, higgadt is, mindez rajtad áll, mint ahogy azt is eldöntheted, hogy milyen hangulatban vagy egész nap, továbbá hálás vagy-e azokért a dolgokért, amiket kaptál az élettől.

Eckhart Tolle könyve éppen egy ilyen szemléletváltást kínál, amely segít más nézőpontból tekinteni az életedre. A könyve nem ad arra garanciát, hogy ha magadévá teszed a tanításokat, akkor elkerülnek majd a nehézségek, azt sem mondja, hogy ezzel a módszerrel majd sok pénzed lesz. (Vigyázz, ez megint az ego egyik csapdája, ne ess bele.) Egyszerűen arról van szó, hogy több derűvel és életörömmel viseled el az életedben előbukkanó gondokat.
Ha az jött le neked a könyvből, hogy a Jelenre koncentrálás azt jelenti, egész nap magad elé nézve bambulsz meditálás címén, akkor nagyon nem értetted meg a lényeget. Tolle nem akar arra biztatni, hogy egész nap meditálj, sőt azt sem mondja, hogy vonulj el egy barlangba remetének. A kulcsszó a tudatosság növelés, de fogalmazhatnék, úgyis, hogy hirtelen megérted az összefüggéseket, és rájössz arra, hogy amit a múltban tettél, az úgy volt helyes és tökéletes. Ezek után nincs értelme magadat és a többieket hibáztatni a sorsodért.
Tolle arra biztat, hogy kezdj el igazán élni, ami azt jelenti, hogy ebben a társadalomban, a többi ember között kell, hogy megtaláld a helyedet, és ne egy elszállt ezomókus legyen belőled. :)

Mindez azt jelenti, hogy érdemes górcső alá vetned az életedet, és a gondolataidat. Nagyon fontos megtudnod azt, hogy egyáltalán milyen a hangulatod, mit gondolsz alapvetően a világról és az emberekről. Ahol valami ellenállást, szorongást tapasztalsz, azt a területet érdemes ítélkezés nélkül megvizsgálnod. Ugyanez a teendő akkor is, ha valamelyik embertársaddal konfliktusod, problémád van: ami tulajdonság ugyanis a másik emberben taszít, az benned is megvan, csak éppen nem tudsz vele megbarátkozni, elutasítod magadban is. Nem véletlenül tartja az ezotéria azt, hogy a másik ember tükör, amely a te összes szorongásodat, félelmedet tükrözi vissza, amellyel segít a tudatossá válásban és problémák kezelésében.
Ha nem tanulsz a leckéből, akkor az újra és újra megismétlődik hasonló típusú helyzetek és emberek formájában egészen addig, amíg meg nem tanulod azt. Csak egy példa: sok nő panaszkodik, hogy a férfiak nem tisztelik őket, szemtelenek velük, kihasználják őket. A valódi probléma azonban az, hogy ezek a nők sem tisztelik és szeretik önmagukat: a többi ember ezt tükrözi vissza, például az őket kihasználó férfiak képében.

Valójában a Most hatalma nem tartalmaz annyira eget rengető újdonságokat, hiszen ezeket a tanításokat korábban már Osho is fejtegette az előadásaiban. A gond mindössze annyi, hogy az emberiség korábban még nem volt felkészülve ezekre a tanításokra, ezért Osho-t a provokatív előadásai miatt az amerikai kormány kitoloncolta az országból, de a szülőhazájában, Indiában sem bántak vele kesztyűs kézzel.
Az 1980-es évek óta azóta az emberek rezgésszáma és ezzel együtt a Föld tudatossága megemelkedett, ezáltal egyre több ember érti meg a spirituális törvényeket.
Tolle célja az, hogy ezek a törvényszerűségek, amiket ő tanít, minél több emberhez eljussanak, ezért tanításai az interneten is megjelentek: a Facebook-on például saját rajongói oldala van, de a Youtube-on is találsz sokféle videoanyagot róla, ha rákeresel. A Facebook-os oldal angol nyelvű egyébként, akárcsak a Youtube-os videók. 
Ha nem beszéled jól az angolt, akkor a Citatum idézetgyűjtő oldalon is találsz elég sok Tolle-idézetet magyar nyelven. 

Kapcsolódó anyagok: 

Müller Péter: Benső mosoly - gondolatok önismeretről és meditációról