Google keresés

Egyéni keresés

2013. február 19., kedd

A Titok Tanítóinak Könyvtára: Joe Vitale: Számíts a csodára! - a káprázatos siker elveszettnek hitt titka

A sorozat egyik legújabb darabja ez a kötet, amely igazából már semmi új dolgot nem mond, de igazából nem is ezért íródott, mert ami újdonságnak számított, azt a szerző a korábbi kötetekben már elmondta.
Ez a könyv egyszerűen egy motivációs kötet, amely a teremtésre sarkall, úgy hogy ne legyenek kétségeid a végeredmény felől.
Igaz, hogy már a Titokban is szó volt erről, de az emberek nem értik, vagy nem akarják megérteni a lényeget, ezért is van szükség ennyi motivációs könyvre, illetve hanganyagra.
Az emberekbe ugyanis annyira mélyen beleprogramozták a negatív dolgokat, hogy azt egyszerűen nem lehet egy-két hónap alatt megszüntetni. Sajnos sokszor évek kellenek hozzá, tehát olyan gyorsan nem fog menni a teremtés, mint ahogy a Titokban megírták. Még akkor sem mindig, ha kétségek nélkül tudod, hogy mit akarsz.
Éppen ezért azt mondja Joe ebben a könyvben, hogy legyél mindig nyitott az Univerzum jelzéseire, ugyanis ő folyton kommunikál veled, legfeljebb nem veszed észre, mert ezek annyira finom jelzések, amelyekhez az emberek egyszerűen nincsenek hozzászokva. Nekik egyértelmű jelzések kellenek, de azt meg az Univerzum nem ad, tehát nem egyszerű a dolog, de megtanulható a sok-sok ezoterikus-spirituális könyvből, amit az évek során kiadtak.
A könyv címe egy kicsit félreérthető, ugyanis azt sugallja, hogy ne csináljunk semmit, és várjuk a csodát, de ez nem igaz, mert cselekedni is kell, vagy ahogy Joe mondja: át kell lépnünk a komfortzónánkat, vagyis azt, amit már megszoktunk, fel kell adni az ismeretlen kedvéért.
Mindezt fizikailag és szellemileg is értve, vagyis a komfortzónádat akkor is átléped, ha elkezdesz nyelvet tanulni, vagy sportolni, vagy meditálni, vagy csak megváltoztatod a gondolataid irányát.
Különösen utóbbi a fontos ebben a könyvben, hiszen a szerző arra biztat, hogy tanulj meg hálásnak lenni minden apró dologért az életedben, bocsáss meg az ellened vétkezőknek, illetve számold fel az önkorlátozó hiedelmeidet.
Mindezt úgy akarja elérni a szerző, hogy minden fejezetben közöl olyan történeteket a tanítványaitól, amelyek neked is erőt adhatnak. Sőt, van egy olyan fejezet a könyvben, amely csak ezekkel van tele!
Vitale doktor a korábbi nagysikerű könyveiből, a Vonzásfaktorból és a Ho'oponoponóból is átvesz részleteket, például a Vonzásfaktorban már leírt 5 lépéses módszer itt is szerepel, illetve maga a ho'oponopono módszer is bemutatásra kerül, de csak nagyon röviden. Inkább arról beszél a szerző, hogy kik és hogyan használták sikeresen a módszert, ami egy biztatás arra, hogy használd te is.
Azt, hogy egészen pontosan milyen csodák léphetnek az életedbe, senki nem tudja megmondani, mert ez az Univerzum meglepetése a számodra, csak egyszerűen legyél nyitott.
Önkorlátozó hiedelmeid felszámolásához és a sikeres vonzás megtanulásához érdemes elolvasnod még Joe Vitale Vonzásfaktor és a Kulcs című könyveit is, mert ott részletesebben esik erről szó. Ez a könyv csak amolyan hiányzó láncszem, de mégis nagyon fontos láncszem.
A könyv szerencsére nem túl hosszú, és nagyon olvasmány, de aki ismeri Joe Vitale stílusát, az tudja ezt.

2013. február 12., kedd

Dan Millman: Szókratész utazásai - a Békés Harcos útjának előzményregénye

A Békés Harcos útja című könyvben egy különös öregember tanította Dant különböző bölcsességekre, akit a fiú "Szókratésznek" nevezett el, mert hirtelen ez jutott eszébe. Amikor erről a könyvről írtam itt a blogon, akkor említettem, hogy ez az öreg bizonyára valami testet öltött szellem lehet.
Nos, hát tévedtem, de ez időnként mindenkivel előfordul. Onnét tudom ezt, hogy Millman ebben a könyvben elmeséli Szókratész történetét, aki ugyanúgy földi ember, mint mi, csak éppen jóval több bölcsességgel rendelkezik. A könyvből aztán kiderül, hogy milyen tapasztalatokat szerzett, és milyen hatások formálták olyanná, amilyen lett.
Szerintem ez sokkal jobb könyv, mint a Békés Harcos, vagy az Elveszett évek azért, mert ez a mű gyakorlatilag egy izgalmas fordulatokkal teli regény, amelyben még az utolsó lapokon is komoly meglepetés várja az olvasót.
A Szókratész utazásainak az elolvasásához nem kell ismerni a Békés Harcosnak a cselekményét, tehát önállóan is olvasható kötetről van szó.

A könyv cselekménye ezúttal nem Amerikában, de nem is valamilyen távol-keleti országban játszódik, hanem Oroszországban a XIX.század végétől kezdve a XX. század elejéig körülbelül.
Szókratész neve eredetileg Szergej Ivanov, aki sajnos nem ismerhette meg a családját, ugyanis aznap, amikor megszületett, meghalt a bátyja is, és az édesanyja is. Az édesapja nem tudja vállalni a nevelését, ezért a csecsemő az anyai nagyszüleihez kerül. A fiú szülei két különböző világból érkeztek: míg az apa kozák, addig az anya zsidó származású volt, ami a későbbiekben még problémákat fog neki okozni. Maga a fiú nagyszülei sem nézték jó szemmel ezt a kapcsolatot, ezért kitagadták a lányukat. Amúgy ez egy jellegzetesen zsidó szokás egyébként, mert ezek az emberek csak a saját köreikből házasodhatnak, más vallásúakkal nem. Ámde a szerelem sokszor felülírta már ezt a szokást.
A fiút 3 éves korában viszik el a nagyszüleitől a katonák, hogy az apai nagybátyja katonai iskolájában tanuljon az édesapja kívánsága szerint. Innentől kezdve Szergej nem lát mást csak falakat, és szigorú, bebetonozott szabályokat. A nagybátyjával sem ápolnak rokoni viszonyt, mert a férfi ugyanolyan ridegen kezeli őt is, mint a többi növendéket.
 Szergej nem ismeri a családot és nem tudja, mi a szeretet, éppen ezért nagyon meglepődik, amikor 8 évesen újra találkozhat a nagyapjával: azzal az emberrel, aki őt 3 éves koráig nevelte. Igaz, nem sok időt tölthetnek el együtt, de a fiú végre kap egy kis emberi melegséget.
15 éves, amikor megtudja, hogy azon a környéken, ahol ő is él, hamarosan zsidóüldözést indítanak, ezért elszökik az iskolából.

Na most Oroszországról tudni kell, hogy ott gyakorlatilag majdnem mindig diktatúra volt, egészen a közelmúltig. Az most teljesen mindegy, hogy az ország élén álló vezetőt cár atyuskának, Leninnek, Sztálinnak, vagy Brezsnyevnek hívták, a lényeg az, hogy mindegyik vezetőnek megvolt a maga kultusza: őket egyszerűen imádni kellett, mert aki nem tette, azt nagyon komolyan megbüntették, sokszor még az életét is elvették. Miután ez az európai ország van a legközelebb Ázsiához, ezért ott érződött leginkább az Ázsiára jellemző despota uralmi rendszer.
Az orosz történelem egyik legfájóbb pontja a zsidók üldözése, amely a középkorban kezdődött el, a többi európai országhoz hasonlóan. Az, hogy miért bántották ezeket az embereket, túl egyszerű lenne vallási okokra fogni, vagy arra, hogy a zsidóknak jó orra volt mindig is a pénzhez.
Egyszerűen arról van szó, hogy valakit utálni kellett azért, hogy legyen kit hibáztatni a társadalmi problémákért. A pszichológia bűnbakképzésnek hívja ezt a folyamatot, és gyakorlatilag mindenfajta társadalomban jelen van fejlettségi foktól függetlenül.

Az előbb említettem, hogy Szergej is zsidó fele részben, ami már éppen elég volt arra, hogy levadásszák a cár katonái. Különösen azután, hogy egy bombamerényletben meghal II. Sándor cár, ami ismét remek alkalom arra, hogy üldözzék a zsidókat. Azt, hogy tényleg zsidó volt-e a tettes, nem tudjuk meg, viszont III. Sándor, a következő uralkodó parancsára még keményebben lépnek fel ellenük.
Ekkoriban a zsidók már egy számukra elkerített részen élnek - szóval nem Hitler találta fel a gettókat -, amelyet bármikor felgyújthatnak a katonák. Érdekes, hogy az orosz zsidóüldözés módszere mennyire egyszerű volt, pedig a világtörténelem legszörnyűbb kínzásait éppen pont az oroszok találták ki. Mindenesetre a katonák nem filozofáltak sokat: ha találtak egy zsidó házat, vagy falut, akkor felgyújtották a benne élőkkel együtt. Az nem számított, hogy asszonyok és gyerekek is voltak ott, aki zsidó volt, annak pusztulnia kellett. Ezt a módszert nevezték pogromnak.

Szergej pont ezt szerette volna elkerülni, ezért megszökött az iskolából, amivel csak az volt a gond, hogy az egyik társa észreveszi őt, ezért meg kell ölnie. Innentől kezdve jópár évig nem mer a civilizációban mutatkozni, tehát remeteként él az erdőben, miközben vándorol Szentpétervárról délnek Grúziába, illetve majd később vissza Szentpétervárra. Életben maradását kizárólag annak köszönheti, hogy az iskolában megtanították őket arra is, hogyan maradjanak életben a természetben.
Amiért mégiscsak visszatér a városba, az egy kincsesláda, amelyet a nagyapja hagy rá, és amit a város környékén ásott el igen gondosan. Mindez a motívum erőteljesen emlékeztet az Elveszett évek című könyv cselekményére. Amúgy a Szókratész utazásai főleg Cormac McCarthy világára emlékeztet, gondolok itt főleg Az út című regényére, de a Nem vénnek való vidék is hasonló ehhez a könyvhöz. A hasonlóságot én a vándormotívumra értem elsősorban, illetve arra, hogy ezek a regények jórészt kinn a vadonban játszódnak, ahol a főhős célja elsősorban az, hogy túlélje a mindennapokat.
Mondjuk McCarthy művei azonkívül, hogy Amerikában játszódnak, jóval borultabbak, ezzel szemben Millman kifejezetten optimista, aki szerint az ember felülemelkedhet bármilyen tragédián, mert megvan hozzá a képessége. 

Márpedig Szergejt igen komoly tragédia éri, ugyanis a szeme láttára mészárolják le a mindenórás terhes feleségét. Nemcsak azért történt ez, mert zsidók voltak mindketten, hanem személyes bosszúból: a tettes ugyanis Szergej volt iskolatársa, akit annak idején menekülése közben ölt meg, de a férfi túlélte a kalandot.
A katonák Szergejt is meg akarják ölni, de a vezérük parancsára mégis életben hagyják, ugyanis szerinte ez sokkal nagyobb büntetés lesz neki, mert majd szépen lassan megzakkan ettől.
Ámde ez pontosan fordítva következik be: Szergejben ugyanis erős túlélő ösztön működik, és napról napra erősebb lesz. Célja immáron az, hogy megtalálja az ellenségét, és most már végleg elintézze. Ennek érdekében hajlandó felkeresni a harcművészetekben leginkább jártas mestereket, így elkezdődik a második utazása is, amelynek keretében ismét átszeli Oroszországot észak-déli irányban.
A könyv elsősorban ezekről az utakról szól, amelyeken a férfi jórészt egyedül van, tehát különösebb párbeszédek nincsenek. Még amikor megtalálja a legjobb mestert, akkor is keveset beszélnek egymással (legalábbis a könyvben nincs sok párbeszéd, ellentétben a Békés Harcossal), de amit a mester mond, az nagyot üt, tehát érdemes mindenkinek megfogadni.
A könyvből egy rész szinte teljesen kimarad (amikor a tanítója egy mesterkonferenciára küldi Szergejt), ezt csak visszautalásokon keresztül tudjuk meg, hogy ott mi történt. Végül is Szergejnek a mestere hatására sikerül feldolgoznia az őt ért csapást, és megbocsátania ellenségének, tehát ez a könyv egy belső utazásról is szól, amit nagyon sok embernek kellene még végigcsinálnia, beleértve jómagamat is.

Nekem személy szerint jóval szimpatikusabb a nyugodt Szergej figurája, mint a forrófejű Dané, de ez az én ízlésem, attól még a többiek máshogy gondolhatják.
Millman úgy mutatja be Oroszországot a műben, mintha ő maga is ott nőtt volna fel. Ez mondjuk nem igaz, de az ősei oroszok voltak neki is, ráadásul amikor a mestere Szókratész elküldi őt egy világkörüli útra, akkor természetesen felkeresi az orosz vidéket is, illetve alaposan utánajárt a történelmi adatoknak is, ezért tud ilyen hiteles beszámolót adni az országról.
Mindenesetre akiket érdekelnek a távol-keleti tanok úgy általában, vagy szeretik a vándormotívumos könyveket, azoknak érdemes elolvasni, de azok is szerezzék be a könyvet, akiknek tetszettek a Békés Harcos, illetve az Elveszett évek című könyvek a szerzőtől.

2013. február 4., hétfő

Barefoot Doctor (Stephen Russell): A mezítlábas doktor tanácsai

Ebben a könyvben egyszerű taoista bölcsességeket olvashatsz, amelyek segítenek neked másképpen látni a világot. Mindezt úgy, hogy nem kell hosszú éveket eltöltened a több ezer éves kínai filozófia tanulmányozásával.
A könyvből kiderül, hogy a szerzőnek önálló rovata van egy népszerű angol magazinban, amelynek az írásai ebben a könyvben jelentek meg. Mindez azért nagyon jó, mert így sokkal több helyre eljuthatnak ezek az egyszerű taoista bölcsességek, például hazánkba is.
A szerző nem csak elméleti tudást kínál, hanem gyakorlati ismereteket is közül, például meditációs technikákat, illetve olyan gyakorlatokat, amelyek segítenek felélénkíteni a meridiánok energiáját.
Az ősi távol-keleti tanítások ugyanis azt tartják, hogy az energia meghatározott pályákon kering az emberi szervezetben, és ha ezeken a pályákon elakadás jelenik meg, akkor alakulnak ki a betegségek.
A gyógyuláshoz mindössze annyi szükséges, hogy eltüntessék ezeket az elakadásokat különböző technikákkal. Ilyen például az akupunktúra, a taj csi, vagy csi kung is, de a különböző masszázstechnikák is kiválóak.
A szerző mindegyik technikát magas fokon műveli (sőt képzett harcművész is), de ebből a könyvből nem fogod ezeket megtanulni, viszont a mű kiváló arra, hogy felkeltse a távol-keleti tanok iránt az érdeklődést.
A könyv több nagy témával is foglalkozik, például a kreativitás növelése, az elme ereje és a megerősítések, a szerelem és a szex, az általános testi erőnlét növelése, az immunrendszer erősítése, a stressz elengedése, alkalmazkodás a közvetlen környezethez és a Földhöz, illetve évszakonkénti meditációs teendők.
Mindegyik nagy témán belül vannak rövidebb altémák, úgyhogy a könyv remekül áttekinthető, nem válik unalmassá, már csak azért sem, mert a szerzőnek kifejezetten szórakoztató, lendületes stílusa van.
Számomra eddig ez volt a legjobb ezoterikus témájú könyv, amit olvastam, márpedig én elég sokfélét olvastam ebben a témában.
A szerzőről azt kell tudni, hogy 11 éves kora óta foglalkozik távol-keleti tanokkal. Először önvédelmi sportokkal kezdte, később lett belőle gyógyító. Ért a különböző masszázsfajtákhoz, a taj csihez, és a csi kunghoz is, ugyanakkor képzett hangterapeuta és zenész is, szóval olyan sokoldalú, hogy az már szinte gömb. :)

2013. február 3., vasárnap

Heinisch Mónika-Birtalan Eszter: KaSztella: Lelkivilágunk lakói - asztrológiai alapú személyiség-és sorselemzés mesés szimbólumokkal

Ezzel az újfajta asztrológiai módszerrel alig egy-két éve találkoztam. Akkor is érdekesnek találtam, de valahogy mégsem foglalkoztam vele akkor egészen mostanáig, amíg a kezembe nem került ez a könyv a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtárban. Azonnal ki is hoztam, és el is olvastam, hogy vajon mit tudhat ez a rendszer.
Arra hamar rájöttem, hogy a KaSztella a humanisztikus asztrológia alapján készült el, de az asztrológiai fogalmakat csaknem teljesen átnevezte, kivéve a csillagjegyeket, mert azoknak az eredeti elnevezése megmaradt.

Az Aszcendens viszont a Birodalom, illetve a Vár megnevezést kapta, mert hogy egyszerre képviseli a környezetünket, illetve saját magunkat is.
Az ég legmagasabb pontja, a Medium Coeli, viszont  Zászló néven szerepel, amely ebben a rendszerben különösen fontos jelentőséggel bír a hagyományos asztrológiával ellentétben.
A házak elnevezés ezúttal termekre módosul, de a számuk nem változik, ugyanúgy 12 van belőlük. Jelentésük hasonló a hagyományos változatéhoz, de egy kicsit egyszerűbb áttekinteni őket.
A bolygókat a könyvben figuráknak nevezték el, és egy-egy archetípust testesítenek meg. Mindegyik bolygó a királyi udvar egy-egy alakjáról kapta a nevét, így értelemszerűen a Nap lett a Király, a Hold a Királyné, a Merkúr a Hírvivő, stb.

Ez a figurákról szóló rész a legrészletesebb a könyvben, amely figuránként mutatja be az egyes bolygók jelentését az adott jegyben. Mindezt elemenként csoportosítják a szerzők egy-egy figurán belül, tehát először a tűz, majd a föld, majd a levegő és végül a víz jegyéhez tartozó jegyek jelentései következnek. A jegyek leírása után a szerző ismertetik az egyes bolygók jelentését a termekben is, de ezt csak nagyon röviden.
A  különbség annyi a két ismertető között, hogy a jegyekben álló bolygók esetében mindegyik jegyhez egy jellegzetes figurát rajzoltak a könyv grafikusai. A könyv mindegyik bolygó általános szerepét is elég részletesen elmondja, mielőtt tárgyalni kezdené őket  a jegyekben.

Érdekesség, hogy a szerzők egy külön fejezetet szentelnek annak, hogy mit jelentenek az egyes házaknak az urai. Ezt úgy lehet meghatározni, hogy amelyik jegybe esik a ház csúcsa, annak a jegynek az uralkodó bolygóját vizsgáljuk, hogy merre van. Ha másik jegy is esik annak a háznak a területére, amelyet vizsgálunk (főleg ha házbazárt jegyről van szó), akkor annak az uralkodó bolygóját is megnézzük.
Itt a könyvben a szerzők a termek gazdáiként emlegetik a házurakat. Ebben a fejezetben az összes ház urának a jelentése megtalálható mindegyik házban. Igaz eléggé vázlatosak ezek a magyarázatok, viszont közérthetőek, hiszen a szerzők mindent megmagyaráznak.

A fényszögeket úgyszintén szimbólumok segítségével magyarázzák meg a szerzők, ami sokkal inkább érthetővé teszi a szerepüket. A fényszögek tulajdonképpen ugyanazok, amit a humanisztikus asztrológia is felhasznál. A szerzők minden szimbólum alatt zárójelben közlik a fényszögek eredeti megnevezését is, tehát nem tévedhetsz el. Ebben az esetben is mindegyik bolygókapcsolatot feltüntették a szerzők, de nem úgy, hogy konkrétan megnevezik a fényszögeket, hanem úgy, hogy mi történik, ha az adott két bolygó harmonikus, vagy feszült kapcsolatba kerül egymással. Mindez úgyszintén egy vázlatszerű anyagrész.
Végezetül pedig következzék egy igen érdekes fejezet, amely a Démonról, azaz a Fekete Hold Lilithről szól. Célja pedig az, hogy felismertesse velünk a saját sötét oldalunkat. Ha sikerül ezt felismerni, akkor tudsz uralkodni rajta. Ez a fejezet hasonló a bolygók jelentéséhez a különböző jegyekben és a házakban. Az egyik szerző, Birtalan Eszter asztrológus a téma nagy szakértője, akinek korábban már jelent meg ezzel kapcsolatos könyve.

Mindegyik fejezet végén található egy-egy próbaelemzés ugyanarról a fiktív személyről, Sztelláról, illetve a kötet legvégén egy ábrafejtés ugyancsak Sztelláról, csak azért, hogy jobban megértsd hogyan is működik ez az egész.
 A kötet legvégén található táblázatokból pedig ki tudod keresni az összes bolygó állását, így meg tudod határozni, hogy a születésed idején éppen melyik jegyben álltak. Mondjuk szerintem ez a táblázat elég pontatlan, mert csak a jegyváltások kerültek bele, a pontos fokok már nem, ráadásul a Hold helyzetére nekem valami gyökeresen eltérő eredmény jött ki, mint ami az efemerida táblázatban áll.
Ha bővebb információ érdekel, akkor van a rendszernek önálló honlapja is, érdemes megnézned.
A könyvet is meg tudod onnét rendelni.

Kapcsolódó olvasnivalók:

Asztropatika: asztrológia könnyedén és érthetően - ingyenesen letölthető könyvekkel