Google keresés

Egyéni keresés

2012. április 23., hétfő

Müller Péter: Benső mosoly I-II. gondolatok önismeretről és meditációról

Az önismeret és a meditáció talán a két leghálásabb témakör az ezotérián belül, nem csoda, hogy rengeteg könyvet adtak ki ezekben a témákban, hiszen a legtöbb ember akkor fordul az ezotéria felé, amikor válságba kerül az élete, és majd ettől várja a megoldást.
Müller Péter szerint a valódi önismeret és a meditáció tényleg megoldást adhat, jobban mondva segít a problémákat  kívülről, vagy felülről a megfigyelő szemszögéből nézni, amely tulajdonképpen a kreativitás otthona is egyben.
A szerző azt mondja, hogy erre az elmélyülésre, tisztánlátásra csak kevesen képesek, mert az emberek felszínesek, sőt gyakran még az ezotéria/spiritualitás témakörével foglalkozó könyvek is azok, különösen a mostani sikerkönyvek, mint például a Titok és társai.
Jó, mondjuk ezek nem meditációval, meg önismerettel foglalkoznak, de olyan nyelvezetük van, ami azt sugallja, hogy a válsághelyzetek itt a Földön könnyedén megoldhatóak, csak érezd jól magad, és akkor ezek a nehézségek eltűnnek maguktól.

Müller Péter szerint ez nem így van, hiszen tanulni, feladatokat megoldani jöttünk a Földre, ezért a nehézségeket senki sem kerülheti el, sőt azok gyakran csaknem a teljes élethosszig fennállnak, tehát ezek az ún. sikerkönyvek sokszor inkább csak károkat okoznak. Ráadásul ha az egész ennyire egyszerű lenne, akkor elég lenne csak nevetned, és máris megszűnne minden problémád.
Müller Péter könyvei a spiritualitás komolyabb arcát mutatják meg az olvasónak, éppen ezért nagyon nehéz az ő könyveit olvasni. Részben azért, mert sokszor belebonyolódik a mondandójába rendesen, részben azért, mert az ő gondolatai további gondolatokat ébreszthetnek benned, vagy esetleg ki nem élt érzések, illetve már elfeledett emlékek törhetnek fel benned. Velem legalábbis így történt, de ez mondjuk én vagyok, bár biztosan nem vagyok egyedül ezzel.
Az viszont biztos, hogy a szerző választ adhat olyan kérdésekre, amelyek egy ideje már foglalkoztatnak téged, de ez(ek) a válasz(ok) valószínűleg nem lesznek kellemesek, sőt esetleg további fájdalmakat okozhatnak.

A Benső mosoly egy eredetileg kétkötetes mű, de az újabb kiadás már egy könyvben adta ki a két kötetet, ráadásul ez utóbbihoz még egy DVD is jár, amelyen Müller Péter a saját otthonában mutatja be az általa használt meditációs technikát, amelyről a második kötet anyaga szól. (Sajnos a DVD-t nem láttam, mert könyvtárból vettem ki a kötetet). Ezzel szemben az első kötet az önismeret témáját veszi célba.
Müller Péter hatvanévesen kezdte el írni ezt a könyvet, tehát már volt rálátása és tapasztalata az önismeretről és a meditációról, meg úgy egyáltalán a szeretetről, hiszen addigra élete nagy részét már leélte és látott egy és mást.
Persze a többi hasonló ezoterikus szerző is a saját tapasztalatait írja le, de sokszor ezek a könyvek távolságtartóbbak, ridegebbek, kivéve az ázsiai szerzőket, akik más kultúrában nőttek fel, mint Európa, meg Észak-Amerika.
A szerző is inkább az ázsiai spirituális kultúra nyomvonala mentén halad, ugyanis széleskörű ismerete van erről a témáról, de a Benső mosoly anyaga nem áll meg ennél, hanem összeszövi az írónak a sokféle tapasztalatát, ezért a könyvben szó esik Müller Péter életéről is, továbbá vallásról (keresztény, illetve buddhista) és filozófiáról is.
Azt is lehet mondani, hogy a Benső mosoly egy anekdotáskötet, amelyben a szerző elsztorizgat közismert emberek életéről, de azért ezek mögött a történetek mögött jóval komolyabb tanulságok húzódnak meg.

Az egyik legfontosabb tanulság az, hogy az önismeret és a meditáció nem mindig békés és nyugodt folyamat, sőt sokszor nagyon kemény és fájdalmas!
Hiába mondják azt a könyvek, hogy a meditáció nyugtató hatású és elhozza majd a lelki békédet, de ez csak féligazság. Amikor ugyanis leülsz meditálni, az ego hirtelen elkezd fecsegni, mert nem hagyja magát kiiktatni a játszmából, ezért nagyon oda kell figyelni és tudatosnak kell lenni, mert ha feladod, akkor az ego győzött.
Ráadásul ha egyedül vagy magaddal, előbb-utóbb elkezded felismerni magadat, és fájdalmas emlékek jöhetnek elő, olykor az előző életeidből is.  Ezért olyan kemény dolog az önismeret, amely a meditációval kézenfogva jár.
Nem véletlen, hogy az önismerethez vezető egyik leghatékonyabb út a meditáció, amikor is egyedül, csendben vagy magaddal és befelé figyelsz.
Na, most ez egy ijesztő dolog a nyugati kultúrkörben, mert az embereket itt nem arra nevelték, hanem épp ellenkezőleg: legyenek folytonos mozgásban, csináljanak valamit, pihenni ráérnek később is.
Sajnos ebben a teljesítménycentrikus társadalomban sokakat éppen ezért a folytonos pörgés miatt fiatalon ragad el a halál, anélkül, hogy igazán éltek volna.
A másik dolog, ami miatt ijesztő a meditáció folyamata az az, hogy az emberek tulajdonképpen nem szeretik saját magukat, ezért mindent megtesznek, hogy elkerüljék az önmagukkal való találkozást. Inkább tévét néznek, olvasnak, zenét hallgatnak, barátokkal találkoznak, egyszóval menekülnek a csend és az önmagukkal történő számvetés elől.

Csakhogy örökké nem lehet menekülni, mert az élet előbb-utóbb rákényszerít arra, hogy szembesülj önmagaddal, sajnos gyakran túl későn, mert ez a találkozás már csak halál árnyékában történik meg. Ilyenkor kezdik el bánni az emberek, hogy ezt vagy azt a dolgot nem merték megtenni, és hogy folyton másoknak akartak megfelelni.
Csakhogy ebbe a törekvésbe szépen bele lehet ám zavarodni, mert életed folyamán elég sok emberrel találkozol, akikkel közelebbi ismeretséget alakítasz ki, és gyakorlatilag mindegyikük mást akar tőled.
Ilyen esetben jó megoldás lehet a meditáció, amely elvezet a lelked középpontjához, ahol megszűnik a zűrzavar, az örvény és végre csend van.
Ebben a csendben fel tudod venni a kapcsolatot a Valódi Önmagaddal, aki a Földre való leszületésed előtt voltál. A szerző a saját Valódi Énjét egyszerűen Bölcs Bohócnak nevezi és tulajdonképpen ő írta meg jórészt eme kötetet. (Mondjuk ez minden alkotó emberrel így van, vagyis tulajdonképpen a Felsőbb Énjük, vagy más szóval a Valódi Önmaguk készíti el helyettük a művet.)
Valójában minden gondolatszikra a Forrásból, vagyis ebből a nagy csendből érkezik hozzánk, Valódi Önmagunk közvetítésével.
Ha sikerül vele tartós kapcsolatban maradnod, akkor gyakorlatilag legyőzhetetlen és rendíthetetlen leszel, hiszen tudod már azt, hogy mit kell tenned a különböző helyzetekben anélkül, hogy elveszítenéd a nyugalmadat és pánikba esnél. 
Mindez azt jelenti, hogy visszatérnek a tisztánlátói képességeid, amely azt jelenti, hogy elkezded megérteni, miért is vagy itt, és azt, hogy mindaz, amit eddig mondtál, vagy tettél akár az előző, akár a jelenlegi életedben, az mind helyes volt, tehát a bűntudatod megszűnik. Ez egyébként is egy felesleges, mert mindent te teremtettél meg az életedben, mielőtt megszülettél volna,szóval nincsen értelme. Ugyanígy nincsen értelme mások hibáztatásának sem, hiszen egyikünk sem tehetetlen áldozat, hanem nagy erejű teremtő.
A tisztánlátás képessége igazából nem azt jelenti, hogy akkor mindjárt látnoki képességeid is lesznek, bár megeshet időről időre, hogy az álmaidban választ kapsz bizonyos kérdéseidre, illetve esetleg láthatod a jövődet is.
Valójában viszont arról szól ez az egész, hogy a problémáidat, a helyzetedet megtanulod felülről, egy másik perspektívából látni, egyszóval kivülről, a megfigyelő szemével nézed magadat és a többieket, tehát távolságot tartasz a helyzettől. A szerző több példát is hoz erre a kötetben, olvasd el és meg fogod érteni te is.

Mindez növelni fogja a tudatosságodat, amelynek a segítségével meg tudod váltani a sorsodat. Minél többen értitek meg ezt a folyamatot, annál magasabb lesz az emberiség tudatszintje.
Persze ezt a megváltani a sorsodat-dolgot ne úgy képzeld el, mint ahogy az amerikai sikerkönyvek leírják, tehát nem fog egy csapásra gyökeresen megváltozni az életed, nem leszel milliomos, meg ilyenek.
Inkább egy lassabb, sokszor évekig tartó folyamatról van szó, amíg ráébredsz sok mindenre, de ahogy szép lassan egyre tudatosabbá válsz, annál inkább elkerül majd az agresszió lehetősége, hiszen nem leszel már fogékony rá, ezért az agresszorok inkább más áldozatot keresnek majd maguknak.
Az önbizalmad, önbecsülésed is megnő, és egyre kevésbé tudnak majd megbántani. Egyelőre még kevés ilyen ember van, de remélem idővel egyre többen lesznek.
Müller Péter könyve segíthet nagyon sok embernek ebben a témában, ezért javaslom, hogy szánj időt erre a könyvre, esetleg küldd el ezt a bejegyzést azoknak, akiknek szüksége lehet erre, mert hátha ez lesz  a mentőövük.
A szerző a könyv második kötetében még azt is megmutatja, hogy ő hogyan, milyen módszerrel szokott meditálni, úgyhogy nem maradsz magadra.
Ha bővebben szeretnél Müller Péterről olvasni, akkor keresd fel a szerző Startlap oldalát , vagy pedig a Facebook oldalát .

Kapcsolódó olvasnivalók:

Berend Róbert: Önfejlesztő meditációk - meditációs iskola ingyenesen letölthető alapmeditációval
Müller Péter: Jóskönyv - Ji King mindenapi használatra
Kimberly Marooney: Meditációk angyalkártyával - könyv+angyalkártyák+jegyzetfüzet
Eckhart Tolle: A Most hatalma - egy módszer a szorongás és a fájdalomtest feloldására
Müller Péter véleménye a 2012-es változásokról
Heti Útravaló: Müller Péter rovata a Life.hu-n 
Videó: Müller Péter idézetek meditációs zenével

2012. április 6., péntek

Ruediger Dahlke - Vera Kaesemann: A gyermeki lélek nyelve a betegség - szülők részére

Nem is olyan régen megígértem, hogy beszélni fogok arról mi a valódi jelentése a gyermekek betegségeinek.
A népszerű német orvos-természetgyógyász könyve igyekszik választ adni erre a kérdésre, hiszen rengeteg embernek van gyermeke, akik időről időre átesnek bizonyos betegségeken, amelyeknek a nagy része főként láz és fertőzés, ami nem véletlenül van így, de ezt a szerző szépen kifejti a műben.
A második világháború utáni technikai fejlődésnek köszönhetően a rohanó életmód újabb és újabb betegségek elterjedését hozta magával, amelyek jelentős részét a stressz okozza. Mindez azért érdekes, mert egyre több gyerek születik betegen, illetve később derül ki róla, hogy gondok vannak a társadalmi beilleszkedésével, ami gyakran testi tüneteket is produkálhat.
Ilyenkor jogosan aggódik a szülő, hogyan fog boldogulni a gyermeke az életben, továbbá sokan bűntudatot éreznek, és azon gondolkoznak, hogy mit rontottak el. Ez a könyv segít eloszlatni ezeket az aggodalmakat, illetve a bűntudatot azáltal, hogy a különböző betegségek lelki hátterét gyermekekre szabottan mutatja be, ugyanakkor a szerzők  nevelési tanácsokat és alternatív gyógyászattal kapcsolatos tippeket is adnak a szülőknek. Ez persze nem azt jelenti, hogy a gyermekorvost el kell kerülni, szó sincs róla. Ezek a gyakorlati tanácsok pusztán kiegészítik a kezelést és enyhítik a tüneteket.

A szerzők elsősorban 12 év alatti gyermekekkel foglalkoznak a könyvben, de a könyv végén található szellem és lélek betegségei  című részben sorra kerülnek a kamaszok is, ott pedig a feltűnő magatartás és rossz szokások címszavakat kell keresni. Egyébként pedig az  itt ismertetett gyermekbetegségek lelki magyarázatai a kamaszkorra is érvényesek, miután ez egy átmeneti korszak, amíg a gyermek felnőtté válik, ezért nem egyszerű kezelni ezt a korszakot.
Dahlke könyve az eddigi munkáihoz képest elképesztő vastagra sikeredett, de ezúttal nem egyedül dolgozott, mert a segítségére volt Vera Kaesemann gyermekorvos és homeopata is, akit hazai olvasók nem ismernek.
Róla annyit kell tudni, hogy a praxisában most már kizárólag homeopátiával gyógyítja a gyerekeket.
A könyvben olvasható homeopátiás illetve egyéb gyakorlati tanácsok az ő munkáját dicsérik. Ezek a homeopátiás javaslatok mindössze a különböző betegségekre javasolt gyógyszereket és adagolásukat jelentik, tehát ez a könyv nem tartalmazza a teljes tudásanyagot ezzel kapcsolatban. A könyv végén található függelékben is van egy ilyen fejezet.

Mindegyik betegség végén  található pár kérdés a szülőkhöz elsősorban a gyerekkel kapcsolatban, de ugyanakkor ezek önismereti kérdések is, tehát a szülőknek is magukba kell nézniük, mert a gyerekbetegségek sokszor a szülők problémájának a kivetülései!
A kérdések alatt mindig találhatók különböző jótanácsok szintén a szülők részére, amelyek egyrészt javasolt alternatív terápiákat, másrészt pedig nevelési és kommunikációs tanácsokat tartalmaznak.
A betegségek a fejtől lábig sémát követik, ami Dahlke korábbi könyvéből (A lélek nyelve a betegség)már ismerős lehet, de előtte a szerzők olyan általános kórképeket ismertetnek, mint például a láz és a fertőző betegségek, amelyek a teljes testet érintik. A szerzők ugyanitt beszélnek a védőoltásokról is úgy, hogy a szülőkre hagyják a választást: beadatják-e a kötelező védőoltásokat a gyereknek, vagy sem. Ha esetleg mégsem, akkor is adnak jótanácsokat, mit érdemes tenni ebben az esetben.
A szerzők elsősorban olyan testi betegségek lelki okait ismertetik, mint például a láz, a fertőző betegségek (nátha, kanyaró, himlőfélék, szamárköhögés, skarlát), szem-és fülbetegségek, légző-, emésztő- és mozgásszervi panaszok, továbbá allergiák és bőrbetegségek. 
Nem maradhat ki a cukorbetegség sem, amely szintén sok esetben érintheti a gyerekeket. Általában ilyen esetben az 1-es típusú cukorbetegség jön létre, amely teljes inzulinhiányt jelent és valószínűleg genetikai okai is vannak. Ebben az esetben a betegség nem gyógyítható, ami azt jelent, hogy együtt kell vele élni, tehát a beteg ezt a sorsot választotta magának a születése előtt, vagyis ez lesz az ő életfeladata, legalábbis a szerzők így magyarázzák.

A lelki problémákkal már kevesebbet foglalkoznak szerzők, pedig ezek sokkal jobban megnehezítik az érintett családok életét. A gyerek félelmei, az ágybavizelés, az alvászavarok tipikusan a szülők problémájának a kivetülései a gyerekre. 
A túlzott szülői szigor, a maximalista légkör, a szülők közötti problémák, a válás, a szülők újraházasodása, a testvér érkezése, továbbá az egyre inkább teljesítménycentrikus társadalom sajnos egyre inkább előhozza az előbb említett lelki problémákat. Idetartozik még az elhízás is, továbbá a kamaszkori problémák is, de ez utóbbiakról a szerzők csak nagyon keveset beszélnek feltűnő magatartás címszó alatt.
Itt említik meg a különböző kamaszkori szubkultúrákat is, amelyek amúgy teljesen normális jelenségek, hiszen a kamaszoknak óriási igényük van a kortárskapcsolatokra, illetve arra, hogy tartozzanak valahová. 
Igazából nem is ezek a legaggasztóbb kamaszkori problémák, hanem a függőségi játszmák(mobiltelefon-számítógép-és tévémánia), az egyre növekvő agresszivitás és a csavargás, legalábbis Dahlke ezekről számol be. 

Kifelejti viszont a kamaszkor két legnagyobb rákfenéjét az alkohol-és drogproblémákat, pedig ezek szintén rengeteg család életét vágják tönkre, különösen a szerzők hazájában, Németországban, de persze mi magyarok sem maradunk ki. Valószínűleg azért nem esik szó erről, mert ezeket a problémákat nem lehet alternatív terápiával csak úgy egyszerűen megszüntetni, ide már komoly pszichoterápia szükséges. 
Cserébe viszont két speciális problémáról is szó esik, ez pedig az autizmus és a Down-szindróma, amelyek egyaránt értelmi sérüléssel járnak, és az érintett gyerekek egész életükben a szülőkre, vagy más felnőtt emberre lesznek utalva, mert magukról gondoskodni nem tudnak.
A Down-szindróma ismertetésekor nemcsak egy távolságtartó leírást kap az olvasó, hanem Ruediger Dahlke a lányáról, Naomiról is beszámol ebben a fejezetben, aki szintén Down-szindrómás. Hiába gyógyítók a szülei, még így is komoly nehézséget jelent ezzel a betegséggel együtt élni. A kislány problémájának a bemutatásával a többi Down-os szülőnek szeretnének segítséget nyújtani.
Sajnos a többi veleszületett fogyatékosság és a gyermekkori rákbetegség valódi jelentésének ismertetésével adósak maradnak a szerzők, ami azért lehet, mert ezeknek a betegségeknek a lelki oka ugyanaz, mint a felnőttek esetében, amelyekről Dahlke már a korábbi könyveiben is beszélt.
Ennek ellenére jó lett volna tudni ezekről a dolgokról is, mert elég sok érintett van ebben a témában is. Különösen a gyermekkorban kialakult daganatos betegségek nyomasztóak, amelyekbe sajnos szintén bele lehet halni, és vannak gyerekek, akikkel ez meg is történik. Ilyenkor a gyász és a fájdalom gyakorlatilag elviselhetetlen a szülő számára.
A gyermekrákról viszont beszél egy magyar mester, Balogh Béla, aki a rákról szóló könyvében ennek a témának is teret enged. Korábban írtam erről a könyvről itt a blogon, érdemes elolvasni.

2012. április 1., vasárnap

Rüdiger Dahlke: A lélek nyelve a betegség - a fizikai tünetek mögött álló lelki okok

Ez a könyv a szerves folytatása a Thorvald Detlefsennel közösen megírt Út a teljességhez című munkának, de sajnos azt nem olvastam, úgyhogy nem tudok róla beszámolni. Dahlke viszont ennek a könyvnek az előszavában nyilatkozik arról, hogy milyen tünetek lelki okairól írtak abban a kötetben, úgyhogy ez a könyv nem a teljesség igényével készült.
Ha a teljes betegséglista érdekel, akkor javaslom, hogy olvasd el Dahlke másik a könyvét, a Betegség, mint szimbólumot, ami gyakorlatilag felsorolja az összes betegséget, illetve azt, hogy mi a feladatuk a test szerveinek a lélek szintjén. Az előző bejegyzésemben már beszámoltam erről a lexikonszerű könyvről, nézd meg.
Ez a könyv viszont abban más, hogy részletesen ír a betegségek keletkezéséről, és értelmezésüknek a filozófiájáról, míg a könyv második részében ismerteti a test szerveinek és a betegségeknek a jelentőségét a lélek szintjén, megintcsak jó részletesen.

A könyv első része meglehetősen bonyolult számomra, sokszor belegabalyodtam, de a lényege az, hogy a szerző bemutatja a hagyományos orvostudomány hozzáállását a betegségekhez, úgy mint egy rituálét. Végül is erről igazándiból nem is kell annyit beszélni, mert mindenki volt már beteg legalább egyszer-kétszer életében, nincs is ezzel baj.
A probléma ott kezdődik, amikor egy-egy tünet mögött nincsen szervi probléma, illetve ha sikerül is kezelni az orvosoknak valamelyik betegségedet, az majd később egy másik testrészben tér vissza, de a mögöttes analógia sokszor ugyanaz.
Erre mondja Dahlke, hogy a meglévő tüneteidet lényegében elnyomattatod az orvossal, de a valódi problémáid ettől még megmaradnak.
A könyv első részének a másik lényege az, hogy a betegeknek van egy ún. árnyékszemélyiségük, amit a tudatalattijuk lényére lenyomnak, de attól az még létezik, csak éppen a beteg nem hajlandó ezt elfogadni és beintegrálni a már kialakult személyiségébe. Lényegében a férfi vagy a női oldalunk elnyomásáról van itt szó nagy vonalakban, de ez persze csak általánosítás, mert minden ember életútja más, illetve a kihívásokra is máshogy reagálnak életük során.

A könyv második részében beszél a szerző a test szerveiről és a betegségekről, amelyeknek a felosztása a fejtől a lábig sémát követi. Érdekes módon ez a rész rögtön a rák ismertetésével kezdődik két okból is: egyrészt, mert népbetegségnek számít és a nyugati civilizációban csaknem minden család érintett, másrészt a rák szinte mindegyik testrészben megjelenhet, kivéve talán a szívet. Éppen ezért a betegség nem illik bele a fejtől-lábig sémába, de mindenképpen foglalkozni kell vele, hogy az emberek ne rettegjenek tovább tőle, inkább tegyenek ellene, egészen addig, amíg lehet.
Ha követed az ezoterikus irodalmat, akkor biztosan hallottál Balogh Bélának a rákkal kapcsolatos könyvéről, talán olvastad is (jómagam írtam is róla korábban itt ezen a blogon).
A két szerző abban megegyezik, hogy mindketten írnak az ún. rákos személyiség létezéséről, tehát olyan emberekről, akiknek a szervezete hajlamosabb a betegség kialakulására, csak éppen Balogh Béla nagy hangsúly fektet a könyvében a fizikai tünetek kezelésére is mind orvosi, mind természetgyógyászati szempontból.
Dahlke nem, ő inkább arról beszél, hogyan alakul ki a betegség lelki szinten, tehát mi a magyarázata a kóros sejtburjánzásnak. A szerző csak általánosságban beszél a rákról, tehát ha az érdekel, hogy a szervek szintjén mit jelent a betegség, milyen feladatot kell megtanulnod, akkor olvasd tovább a könyvet, és nézd meg, hogy az egyes szerveknek mi a szerepük a lélek szintjén, és akkor tudni fogod a választ.
Ha tovább olvasol, akkor látni fogod, hogy mindegyik szervnél bemutat a szerző pár betegséget, de nem az összeset. Ha esetleg nem találod meg a saját betegségedet, akkor ugyanaz a teendőd mit a ráknál leírtakkal.

Miután, mint mondtam ez a szerves folytatása az Út a teljességhez című könyvnek, ezért vannak olyan betegségek, amelyek itt már nem szerepelnek, csak az előző könyvben, pl. a szem, az emésztő- és a nemiszervek betegségei teljességgel hiányoznak innét.
Közvetlenül a balesetekről sem esik szó, csak a mozgásszervi problémáknál említi meg a szerző, ellenben az öregedés problémáiról részletesebben beszél. Mindegyik szervnél találsz önismerettel kapcsolatos kérdéseket, amelyeken érdemes elgondolkodnod, ugyanis a lelki problémáidat csak te oldhatod meg.
A kötet második része sokkal élvezetesebb, olvashatóbb, mint az első, filozófiai rész, talán azért, mert ez már a problémák konkrét megoldásáról szól.  A szerző végezetül azzal búcsúzik, hogy szeresd önmagad, mert örökké együtt kell élnetek, ráadásul, amit magadban nem szeretsz, azt majd mások tükrözik feléd olyan emberek képében, akiket ki nem állhatsz.
Ha sikerül elfogadni a megtagadott személyiségvonásaidat, illetve a tested bizonyos, számodra utálatos pontjait, akkor kiegyensúlyozottabbá válsz, és a problémáid is rendeződnek a többi emberrel.
Az ősi távol-keleti tanok ez úgy nevezik, hogy az ember középen van, és ilyenkor a nyugalmából nem tudja kizökkenteni semmi. Ennek az állapotnak az eléréséhez kívánok sok sikert.