Ruediger Dahlke - Vera Kaesemann: A gyermeki lélek nyelve a betegség - szülők részére

Nem is olyan régen megígértem, hogy beszélni fogok arról mi a valódi jelentése a gyermekek betegségeinek.
A népszerű német orvos-természetgyógyász könyve igyekszik választ adni erre a kérdésre, hiszen rengeteg embernek van gyermeke, akik időről időre átesnek bizonyos betegségeken, amelyeknek a nagy része főként láz és fertőzés, ami nem véletlenül van így, de ezt a szerző szépen kifejti a műben.
A második világháború utáni technikai fejlődésnek köszönhetően a rohanó életmód újabb és újabb betegségek elterjedését hozta magával, amelyek jelentős részét a stressz okozza. Mindez azért érdekes, mert egyre több gyerek születik betegen, illetve később derül ki róla, hogy gondok vannak a társadalmi beilleszkedésével, ami gyakran testi tüneteket is produkálhat.
Ilyenkor jogosan aggódik a szülő, hogyan fog boldogulni a gyermeke az életben, továbbá sokan bűntudatot éreznek, és azon gondolkoznak, hogy mit rontottak el. Ez a könyv segít eloszlatni ezeket az aggodalmakat, illetve a bűntudatot azáltal, hogy a különböző betegségek lelki hátterét gyermekekre szabottan mutatja be, ugyanakkor a szerzők  nevelési tanácsokat és alternatív gyógyászattal kapcsolatos tippeket is adnak a szülőknek. Ez persze nem azt jelenti, hogy a gyermekorvost el kell kerülni, szó sincs róla. Ezek a gyakorlati tanácsok pusztán kiegészítik a kezelést és enyhítik a tüneteket.

A szerzők elsősorban 12 év alatti gyermekekkel foglalkoznak a könyvben, de a könyv végén található szellem és lélek betegségei  című részben sorra kerülnek a kamaszok is, ott pedig a feltűnő magatartás és rossz szokások címszavakat kell keresni. Egyébként pedig az  itt ismertetett gyermekbetegségek lelki magyarázatai a kamaszkorra is érvényesek, miután ez egy átmeneti korszak, amíg a gyermek felnőtté válik, ezért nem egyszerű kezelni ezt a korszakot.
Dahlke könyve az eddigi munkáihoz képest elképesztő vastagra sikeredett, de ezúttal nem egyedül dolgozott, mert a segítségére volt Vera Kaesemann gyermekorvos és homeopata is, akit hazai olvasók nem ismernek.
Róla annyit kell tudni, hogy a praxisában most már kizárólag homeopátiával gyógyítja a gyerekeket.
A könyvben olvasható homeopátiás illetve egyéb gyakorlati tanácsok az ő munkáját dicsérik. Ezek a homeopátiás javaslatok mindössze a különböző betegségekre javasolt gyógyszereket és adagolásukat jelentik, tehát ez a könyv nem tartalmazza a teljes tudásanyagot ezzel kapcsolatban. A könyv végén található függelékben is van egy ilyen fejezet.

Mindegyik betegség végén  található pár kérdés a szülőkhöz elsősorban a gyerekkel kapcsolatban, de ugyanakkor ezek önismereti kérdések is, tehát a szülőknek is magukba kell nézniük, mert a gyerekbetegségek sokszor a szülők problémájának a kivetülései!
A kérdések alatt mindig találhatók különböző jótanácsok szintén a szülők részére, amelyek egyrészt javasolt alternatív terápiákat, másrészt pedig nevelési és kommunikációs tanácsokat tartalmaznak.
A betegségek a fejtől lábig sémát követik, ami Dahlke korábbi könyvéből (A lélek nyelve a betegség)már ismerős lehet, de előtte a szerzők olyan általános kórképeket ismertetnek, mint például a láz és a fertőző betegségek, amelyek a teljes testet érintik. A szerzők ugyanitt beszélnek a védőoltásokról is úgy, hogy a szülőkre hagyják a választást: beadatják-e a kötelező védőoltásokat a gyereknek, vagy sem. Ha esetleg mégsem, akkor is adnak jótanácsokat, mit érdemes tenni ebben az esetben.
A szerzők elsősorban olyan testi betegségek lelki okait ismertetik, mint például a láz, a fertőző betegségek (nátha, kanyaró, himlőfélék, szamárköhögés, skarlát), szem-és fülbetegségek, légző-, emésztő- és mozgásszervi panaszok, továbbá allergiák és bőrbetegségek. 
Nem maradhat ki a cukorbetegség sem, amely szintén sok esetben érintheti a gyerekeket. Általában ilyen esetben az 1-es típusú cukorbetegség jön létre, amely teljes inzulinhiányt jelent és valószínűleg genetikai okai is vannak. Ebben az esetben a betegség nem gyógyítható, ami azt jelent, hogy együtt kell vele élni, tehát a beteg ezt a sorsot választotta magának a születése előtt, vagyis ez lesz az ő életfeladata, legalábbis a szerzők így magyarázzák.

A lelki problémákkal már kevesebbet foglalkoznak szerzők, pedig ezek sokkal jobban megnehezítik az érintett családok életét. A gyerek félelmei, az ágybavizelés, az alvászavarok tipikusan a szülők problémájának a kivetülései a gyerekre. 
A túlzott szülői szigor, a maximalista légkör, a szülők közötti problémák, a válás, a szülők újraházasodása, a testvér érkezése, továbbá az egyre inkább teljesítménycentrikus társadalom sajnos egyre inkább előhozza az előbb említett lelki problémákat. Idetartozik még az elhízás is, továbbá a kamaszkori problémák is, de ez utóbbiakról a szerzők csak nagyon keveset beszélnek feltűnő magatartás címszó alatt.
Itt említik meg a különböző kamaszkori szubkultúrákat is, amelyek amúgy teljesen normális jelenségek, hiszen a kamaszoknak óriási igényük van a kortárskapcsolatokra, illetve arra, hogy tartozzanak valahová. 
Igazából nem is ezek a legaggasztóbb kamaszkori problémák, hanem a függőségi játszmák(mobiltelefon-számítógép-és tévémánia), az egyre növekvő agresszivitás és a csavargás, legalábbis Dahlke ezekről számol be. 

Kifelejti viszont a kamaszkor két legnagyobb rákfenéjét az alkohol-és drogproblémákat, pedig ezek szintén rengeteg család életét vágják tönkre, különösen a szerzők hazájában, Németországban, de persze mi magyarok sem maradunk ki. Valószínűleg azért nem esik szó erről, mert ezeket a problémákat nem lehet alternatív terápiával csak úgy egyszerűen megszüntetni, ide már komoly pszichoterápia szükséges. 
Cserébe viszont két speciális problémáról is szó esik, ez pedig az autizmus és a Down-szindróma, amelyek egyaránt értelmi sérüléssel járnak, és az érintett gyerekek egész életükben a szülőkre, vagy más felnőtt emberre lesznek utalva, mert magukról gondoskodni nem tudnak.
A Down-szindróma ismertetésekor nemcsak egy távolságtartó leírást kap az olvasó, hanem Ruediger Dahlke a lányáról, Naomiról is beszámol ebben a fejezetben, aki szintén Down-szindrómás. Hiába gyógyítók a szülei, még így is komoly nehézséget jelent ezzel a betegséggel együtt élni. A kislány problémájának a bemutatásával a többi Down-os szülőnek szeretnének segítséget nyújtani.
Sajnos a többi veleszületett fogyatékosság és a gyermekkori rákbetegség valódi jelentésének ismertetésével adósak maradnak a szerzők, ami azért lehet, mert ezeknek a betegségeknek a lelki oka ugyanaz, mint a felnőttek esetében, amelyekről Dahlke már a korábbi könyveiben is beszélt.
Ennek ellenére jó lett volna tudni ezekről a dolgokról is, mert elég sok érintett van ebben a témában is. Különösen a gyermekkorban kialakult daganatos betegségek nyomasztóak, amelyekbe sajnos szintén bele lehet halni, és vannak gyerekek, akikkel ez meg is történik. Ilyenkor a gyász és a fájdalom gyakorlatilag elviselhetetlen a szülő számára.
A gyermekrákról viszont beszél egy magyar mester, Balogh Béla, aki a rákról szóló könyvében ennek a témának is teret enged. Korábban írtam erről a könyvről itt a blogon, érdemes elolvasni.

Rüdiger Dahlke: A lélek nyelve a betegség - a fizikai tünetek mögött álló lelki okok

Ez a könyv a szerves folytatása a Thorvald Detlefsennel közösen megírt Út a teljességhez című munkának, de sajnos azt nem olvastam, úgyhogy nem tudok róla beszámolni. Dahlke viszont ennek a könyvnek az előszavában nyilatkozik arról, hogy milyen tünetek lelki okairól írtak abban a kötetben, úgyhogy ez a könyv nem a teljesség igényével készült.
Ha a teljes betegséglista érdekel, akkor javaslom, hogy olvasd el Dahlke másik a könyvét, a Betegség, mint szimbólumot, ami gyakorlatilag felsorolja az összes betegséget, illetve azt, hogy mi a feladatuk a test szerveinek a lélek szintjén. Az előző bejegyzésemben már beszámoltam erről a lexikonszerű könyvről, nézd meg.
Ez a könyv viszont abban más, hogy részletesen ír a betegségek keletkezéséről, és értelmezésüknek a filozófiájáról, míg a könyv második részében ismerteti a test szerveinek és a betegségeknek a jelentőségét a lélek szintjén, megintcsak jó részletesen.

A könyv első része meglehetősen bonyolult számomra, sokszor belegabalyodtam, de a lényege az, hogy a szerző bemutatja a hagyományos orvostudomány hozzáállását a betegségekhez, úgy mint egy rituálét. Végül is erről igazándiból nem is kell annyit beszélni, mert mindenki volt már beteg legalább egyszer-kétszer életében, nincs is ezzel baj.
A probléma ott kezdődik, amikor egy-egy tünet mögött nincsen szervi probléma, illetve ha sikerül is kezelni az orvosoknak valamelyik betegségedet, az majd később egy másik testrészben tér vissza, de a mögöttes analógia sokszor ugyanaz.
Erre mondja Dahlke, hogy a meglévő tüneteidet lényegében elnyomattatod az orvossal, de a valódi problémáid ettől még megmaradnak.
A könyv első részének a másik lényege az, hogy a betegeknek van egy ún. árnyékszemélyiségük, amit a tudatalattijuk lényére lenyomnak, de attól az még létezik, csak éppen a beteg nem hajlandó ezt elfogadni és beintegrálni a már kialakult személyiségébe. Lényegében a férfi vagy a női oldalunk elnyomásáról van itt szó nagy vonalakban, de ez persze csak általánosítás, mert minden ember életútja más, illetve a kihívásokra is máshogy reagálnak életük során.

A könyv második részében beszél a szerző a test szerveiről és a betegségekről, amelyeknek a felosztása a fejtől a lábig sémát követi. Érdekes módon ez a rész rögtön a rák ismertetésével kezdődik két okból is: egyrészt, mert népbetegségnek számít és a nyugati civilizációban csaknem minden család érintett, másrészt a rák szinte mindegyik testrészben megjelenhet, kivéve talán a szívet. Éppen ezért a betegség nem illik bele a fejtől-lábig sémába, de mindenképpen foglalkozni kell vele, hogy az emberek ne rettegjenek tovább tőle, inkább tegyenek ellene, egészen addig, amíg lehet.
Ha követed az ezoterikus irodalmat, akkor biztosan hallottál Balogh Bélának a rákkal kapcsolatos könyvéről, talán olvastad is (jómagam írtam is róla korábban itt ezen a blogon).
A két szerző abban megegyezik, hogy mindketten írnak az ún. rákos személyiség létezéséről, tehát olyan emberekről, akiknek a szervezete hajlamosabb a betegség kialakulására, csak éppen Balogh Béla nagy hangsúly fektet a könyvében a fizikai tünetek kezelésére is mind orvosi, mind természetgyógyászati szempontból.
Dahlke nem, ő inkább arról beszél, hogyan alakul ki a betegség lelki szinten, tehát mi a magyarázata a kóros sejtburjánzásnak. A szerző csak általánosságban beszél a rákról, tehát ha az érdekel, hogy a szervek szintjén mit jelent a betegség, milyen feladatot kell megtanulnod, akkor olvasd tovább a könyvet, és nézd meg, hogy az egyes szerveknek mi a szerepük a lélek szintjén, és akkor tudni fogod a választ.
Ha tovább olvasol, akkor látni fogod, hogy mindegyik szervnél bemutat a szerző pár betegséget, de nem az összeset. Ha esetleg nem találod meg a saját betegségedet, akkor ugyanaz a teendőd mit a ráknál leírtakkal.

Miután, mint mondtam ez a szerves folytatása az Út a teljességhez című könyvnek, ezért vannak olyan betegségek, amelyek itt már nem szerepelnek, csak az előző könyvben, pl. a szem, az emésztő- és a nemiszervek betegségei teljességgel hiányoznak innét.
Közvetlenül a balesetekről sem esik szó, csak a mozgásszervi problémáknál említi meg a szerző, ellenben az öregedés problémáiról részletesebben beszél. Mindegyik szervnél találsz önismerettel kapcsolatos kérdéseket, amelyeken érdemes elgondolkodnod, ugyanis a lelki problémáidat csak te oldhatod meg.
A kötet második része sokkal élvezetesebb, olvashatóbb, mint az első, filozófiai rész, talán azért, mert ez már a problémák konkrét megoldásáról szól.  A szerző végezetül azzal búcsúzik, hogy szeresd önmagad, mert örökké együtt kell élnetek, ráadásul, amit magadban nem szeretsz, azt majd mások tükrözik feléd olyan emberek képében, akiket ki nem állhatsz.
Ha sikerül elfogadni a megtagadott személyiségvonásaidat, illetve a tested bizonyos, számodra utálatos pontjait, akkor kiegyensúlyozottabbá válsz, és a problémáid is rendeződnek a többi emberrel.
Az ősi távol-keleti tanok ez úgy nevezik, hogy az ember középen van, és ilyenkor a nyugalmából nem tudja kizökkenteni semmi. Ennek az állapotnak az eléréséhez kívánok sok sikert.

Ruediger Dahlke: A betegség mint szimbólum - mi a valódi jelentésük a betegségeknek?

A betegségekről írni az utóbbi időben egyre hálásabb téma, ugyanis manapság egyre több embernek vannak különböző kisebb-nagyobb egészségügyi panaszai, amelyek esetében nem mindig találnak az orvosok szervi elváltozást, de a panaszok attól még fennállnak. A társadalom erre azt mondja, hogy 40 éves kor után ez természetes is valahol, idős korban pedig már "illik" rendelkezni valamiféle nyavalyával.
Az igazi gond az, hogy az utóbbi pár évtizedben már a fiatalok, sőt a gyerekek egy része is beteg, sőt egyre több csecsemő születik betegen, ami azt jelenti, hogy rossz felé tartunk, ugyanis mindennek oka van, véletlenek nincsenek.
Ha már ilyen ezoterikus oldalakat olvasol, akkor bizonyára tisztában vagy vele, hogy a betegségek nem a levegőből jönnek véletlenszerűen, de nem is a cigi, a pia, meg a sok zabálás okozza őket. (Régen a falusi parasztok is pipáztak, itták a saját főzésű méregerős pálinkát, vagy bort, meg jó nehéz, zsíros ételeket ettek, hogy legyen energiájuk a kemény munkához a földeken. Szóval elég egészségtelenül éltek, és mégis sok esetben magas kort éltek meg. Hoppá!)
Valójában az egészség megromlását mindig a felborult egyensúly okozza, amit manapság stressznek szoktak hívni. Ennek a stressznek a hatására következnek be azok a pótcselekvések, amelyeket fentebb már említettem.
Persze az, hogy a betegségeket a stressz okozza, így kimondva nagyon egyszerűnek hangzik, de ennek a felborult egyensúlyi állapotnak nagyon sok arca van, miután mi emberek is elég sokfélék vagyunk.
Igazából nem ez az első könyv, amely a betegségek lelki okait kutatja, mert Dahlke korábban már két könyvet is írt a témában Út a teljességhez, illetve a Lélek nyelve a betegség címen, utóbbit ráadásul Thorvald Detlefsennel közösen.
A két korábbi kötet azonban nem törekedett a teljességre, illetve máshogy csoportosította betegségeket, például szervcsoportok, illetve tünetek szerint, de ezek nem voltak annyira hatékonyak, mert mindig volt olyan láncszem, ami nem illett a többi közé.
A mostani könyv azonban abc-sorrendben tárgyalja a betegségeket és a tüneteket, így legalább semmi nem marad ki, ráadásul könnyebben megtalálod a keresett problémát.
Csoportosítás ebben a könyvben is van, mert Dahlke először a szervekhez kapcsolódó lelki jelentéseket ismerteti lexikonjelleggel, majd pedig a különböző betegségeket és tüneteket hasonló módon, bár az utóbbi rész jóval hosszabb, mert a szerző beszél a probléma feloldásáról is.
Persze a betegségek lelki hátterét nem olyan egyszerű meghatározni, mert a betegségeket több síkon lehet és kell is elemezni.
A szerző ugyanis azt javasolja, hogy első lépésként mindig nézd meg, hogy az adott szerv, amihez a betegséged kapcsolódik, mit jelképez, mármint ha egészségesen működik. Innét már lehet következtetni arra, hogy milyen jellegű problémád van, de ezek után meg kell vizsgálni a konkrét betegség jelentését is, ami ebben a kötetben a második rész tartalmaz.
Ha ez megvan, akkor olvasd el, mit javasol a szerző a konfliktus feloldásához és próbáld ki, ha tudod. Persze ezek csak szemelvények, mert a konfliktusaid megoldásához sokszor hosszú utat kell bejárnod, mindenesetre ez a könyv hasznos bevezető lehet ehhez.
Miközben olvasod ezt a könyvet felmerülhet benned a kérdés, hogy mi a helyzet a gyerekekkel, hiszen gyakran betegek ők is, és manapság már nemcsak a jellegzetes gyermekbetegségeket kapják el, hanem sokszor súlyosabbakat is, mint például a rák is.
 A gyermekeknél is ugyanez a helyzet, mint a felnőtteknél, csak ott éppen a betegségek a felnőtteknek a problémáit tükrözik vissza, illetve családi konfliktusokra utalhatnak. Erről a témáról azonban nem beszélnék most bővebben, ugyanis van Dahlkénak egy kifejezetten ilyen témájú könyve, majd fogok beszélni arról is hamarosan.
Ruediger Dahlke eredetileg foglalkozása orvos, később pszichoterapeuta lett belőle, aki elsősorban a betegségek lelki okaival foglalkozik, de a spiritualitás is erőteljesen foglalkoztatja. Hazánkban több könyve is megjelent, és viszonylag népszerűnek mondható szerző.

Kalo Jenő: A gyógyulás szelencéje I-II-III. - az orvosi asztrológia kézikönyve

Az asztrológiáról már többször említettem, hogy nem jóslás, hanem egy komplex önismereti rendszer, amely az élet minden területét átszövi. Az egyik ilyen életterület az egészség, amellyel manapság hatalmas problémák vannak: itt a nyugati kultúrában ugyanis egyre többen küszködnek valamilyen betegséggel, aminek elsősorban az egyre növekvő létbizonytalanság és az ezzel járó stressz az oka.
Az asztrológia ha a társadalmi gondokon nem is, de az egyéni  problémákon képes segíteni, és feltárni a bajok gyökerét. Mindez a betegségekre is igaz, ugyanakkor az asztrológia nem diagnosztizál betegségeket, mert az az orvos feladata. Ha tehát valamilyen egészségügyi problémád van, akkor menj orvoshoz, viszont ha ez a betegség krónikusnak bizonyul és/vagy nem találnak szervi problémát, akkor érdemes az asztrológia felé fordulnod, mert a bolygók a születési képletben mindig jeleznek valamit.
Azt hadd tegyem hozzá, hogy egy-egy bolygónak, háznak, jegynek és fényszögnek több jelentése is van, ezt a fogalomláncolatot nevezzük analógiának. Lényegében ez az Univerzum kommunikációs nyelve, amellyel mi emberek nagyon nehezen boldogulunk, mert nem ehhez szoktunk hozzá.
Nem véletlen, hogy az idők során jópár asztrológiai szakkönyv született, de ezek általában  tradícionális asztrológiával foglalkozó könyvek, amelyek a tudományt úgy általánosságban tárgyalják, az asztrológia egészségügyi vonatkozásairól már kevesebb szó esik.

Nálunk Magyarországon gyakorlatilag csak Kalo Jenő foglalkozik egészségügyi asztrológiával. Még Takács Tibor asztrológus is (akinek a Fejlődés iskolája című könyvét már bemutattam itt a blogon) ebből a könyvből vett át részeket a Fejlődés iskolája című könyvébe. Pedig amúgy ez egy olyan téma lenne, ami elég sok embert érdekel.
Miután egy meglehetősen szerteágazó témáról van szó, a Kalo Jenő által megírt tudásanyag nem is fért el egy kötetben, hanem mindjárt három lett belőle, amelyek a Édesvíz Kiadó gondozásában jelentek meg.
A szerző nemcsak a betegségek asztrológiai összefüggéseit mutatja be, hanem az asztrológiai alapokat (tehát a csillagjegyeket, bolygókat, házakat, fényszögeket) is tisztázza, de a horoszkóp készítését és elemzését nem innét fogod megtanulni, ahhoz válassz másik könyvet.

A három kötet anyaga egymásra épül: míg az első kötet a fej és idegrendszer betegségeit mutatja be, addig a második kötet a száj/nyelőcső/légzőszervek/emésztés/kiválasztás/szív és érrendszer betegségeit, míg a harmadik a kötet a szaporítószervek, a végtagok, illetve a mozgásszervek, továbbá a bőr betegségeit mutatja be, tehát a betegségek ismertetése fejtől lábig logikus sorrendben történik.
A harmadik kötet ugyanakkor a legösszetettebb is, hiszen két olyan speciális betegségformát is tárgyal, mint a rák, illetve a balesetek. Ez a két betegség szinte minden szervet érinthet, ezért beszél erről egyben, és nem külön-külön szervenként a szerző.

A rák egyébként is hálás téma, hiszen nagyon sok embert érint ez a betegség, akik közül nagyon sokan belehalnak, holott ez a betegség sok esetben gyógyítható lenne, ha a beteg tudná a betegség megjelenésének valódi, lelki okait. Persze vannak olyan esetek, amikor az illető, úgy tervezi el az életét még a Földre való leszületése előtt, hogy ő rákban fog meghalni, ebben az esetben a betegség sokszor gyors lefolyású, amellyel már a kezdeti szakaszban sem nagyon tudnak mit csinálni az orvosok, mert nem műthető. Legtöbb esetben azonban a rák csak figyelmeztetés, hogy valamit nagyon nem jól csinálsz.
Azt, hogy mik ennek a betegségnek a lelki okai, már Balogh Béla megírta, én pedig beszéltem már erről a könyvről, itt a blog hasábjain, nézd meg ha érdekel, tavalyi anyag.
Ebben a könyvben kizárólag az asztrológia szempontjából esik szó a betegségről, azaz melyik bolygókhoz és melyik fényszögekhez köthető a rák.

A másik speciális téma, a balesetek, amely minden esetben az agresszió fogalmához köthető, hiszen egy erőszakos behatásról van szó, ami sok fájdalommal és vérrel jár. A balesetekre a horoszkópban a Mars bolygó utal, amely az agresszióval és a vérrel egyaránt kapcsolatos. Bármennyire is elfogadhatatlan, de a baleseteket is mindig bevonzzuk az életünkbe, persze nem tudatosan.
A baleset ugyanis mindig csak következmény, ami azt jelképezi, hogy letértünk a számunkra megfelelő útról, a baleset viszont segít nekünk visszatalálni, továbbá a túlpörgött embert kényszerpihenőre ítéli, attól függően, mennyire súlyos esetről van szó. Mindez persze a többi betegségre is igaz.

Kalo Jenő minden betegségnél ismerteti a hozzá kapcsolódó bolygókat és analógiákat, amelyekből általában több is van egyszerre, ami azért megnehezíti az értelmezésüket. A szerző azt is bemutatja, hogy milyen lelki okok állnak a háttérben, de a horoszkópelemzés sem marad el.
A szerző nem teljes horoszkópokat elemez, csak a betegségekre utaló jeleket említi, de az is éppen elég tekintélyes mennyiség a fentebb említett okok miatt. Ez magyarul annyit tesz, hogy Kalo Jenő csak a betegségházakat (I., 2. IV., 6. 8. 12.), illetve az ezzel kapcsolatban álló házakat vizsgálja meg, vagyis azt, hogy van-e benne bolygó, mik a ház urai és hogyan állnak, vannak-e feszült fényszögek, stb. Egy-egy betegséghez több kapcsolódó horoszkópot is elemez a szerző, azért mert nincs két egyforma életút és nincs két egyforma beteg. Mindebből kiderül, hogy egy-egy betegséghez különböző utak vezetnek, még akkor is, ha éppen ugyanarról a betegségtípusról van szó.

Valódi betegek valódi horoszkópjairól beszél a szerző, de a személyiségi jogokat abszolút tiszteletben tartja, tehát csak az életkorukat és a nemüket közli az elemzéskor, na meg a teljes radixképletüket.
Mindegyik horoszkópábra remekül látható, tehát a bolygókat és a házakat is könnyen be tudod azonosítani.
Miután a legtöbben valamilyen betegség miatt távoznak a Földről, ezért a szerző a halálról is beszél, de csak érintőlegesen, mert nem ez a könyvsorozat témája.
Kalo Jenő szerint a halál már csak a legutolsó lehetőség, amikor az ember már semmiből sem tanul. Ekkor a halál által kapja a legutolsó tanítást, ami mindig ahhoz a bolygóanalógiához kapcsolódik, amit az ember nem volt hajlandó megtanulni, amivel nem volt hajlandó szembesülni élete során, még a betegség által sem.
Persze nem akarlak ezzel elkeseríteni, sem megijeszteni, csak arra kérlek, hogy figyelj, és figyelmesen olvasd el ezt a könyvet, mert megoldást adhat.
Szerencsére a könyv nagyon olvastatja magát, én legalábbis nagyon nehezen tudtam letenni. Kalo Jenő remek előadó, ami ebből a könyvsorozatból is könnyen átjön az olvasó számára.
A szerzőről annyit kell tudni, hogy nemcsak asztrológus, hanem természetgyógyász is (a kötetben szereplő horoszkópok többnyire a rendelőjét felkereső betegeké), illetve tanítja is az asztrológiát.
Különösen érdekli a pszichológia, ebben a témában több könyvet is írt Bagdy Emőkével és Popper Péterrel koprodukcióban. Ha bővebb információ érdekel a Mesterről, akkor nézd meg a Facebook oldalát .