Joe Vitale- Dr. Ihaleakala Hew Len: Hoponoponó - hawaii spirituális módszer a jólét és a lelki béke eléréséhez

Korábban, amikor Joe Vitale könyveket mutattam be itt a blogon, megígértem, hogy írok erről a könyvről is. Az ígéret pedig szép szó, főleg ha betartják, úgyhogy akkor következzen is a leírás.
Minden népnek megvan a maga hitrendszere, amely kapcsolatban áll a spiritualitással, csak éppen ezek a rendszerek nem lesznek közismertek, legfeljebb azok számára, akik ezekkel foglalkoznak. A hawaii spirituális rendszer, a ho'oponopono is sokáig is legfeljebb Hawaii szigetén volt ismert, aztán jött Joe Vitale, akit a Titok című filmből és könyvből az egész világ megismert, és a többi már történelem. Joe könyve nemcsak a ho'oponopono rendszerét mutatja be, hanem azt is, hogy hogyan találkozott ezzel a rendszerrel, és hogyan vált ő maga is tanítványból tanítóvá.
Szóval lényegében ez a könyv tulajdonképpen egy szakmai életrajz, amely részletesen elmeséli a ho'oponopono népszerűvé válását, illetve a hálás emberek leveleit is közli, amelyeket Joe Vitale-nak írtak, tehát esettanulmányok is vannak benne.

Az egész azzal kezdődött, hogy Joe Vitale hallott egy olyan hírt, hogy Amerikában egy pszichológus távolról meggyógyított csaknem egy intézetnyi elmebeteget. Hihetetlennek hangzik nem igaz? Nos, hát Joe Vitale sem nagyon hitte el, ezért mindenképpen meg akarta tudni, hogy ki ez a névtelen lélekgyógyász, és beszélni vele hogyan csinálta ezt.
Időbe telt, mire kinyomozta Hew Len doktor elérhetőségét - merthogy róla van szó -, utána pedig jelentkezett az egyik e-mailes konzultációjára, illetve később egy tanfolyamára is. Így kezdődött a kapcsolatuk, amely mára barátsággá fejlődött.
A módszer, amelyet a hawaii származású professzor a betegek gyógyításában alkalmazott a ho'oponopono volt, de ő már egy modernizált változatát használta ennek az ősi spirituális rendszernek, és ez utóbbiról szól ez a könyv is. A két rendszer közötti különbségéket egy táblázat tartalmazza a könyvben.
A ho'oponopono szó azt jelenti magyarul, hogy "jól tenni", illetve "a hibát kijavítani". Születésünktől kezdve érnek minket különböző élmények, tapasztalatok, amelyeknek emlékei lekerülnek a tudatalattiba. 
Ez azt jelenti, hogy annak ellenére, hogy nem emlékszünk ezekre, attól még bennünk vannak, és a negatív élmények igen komoly károkat tudnak okozni, vagy pedig gátolják az embereket a cselekvésben azáltal, hogy félelmet ébresztenek.
Nagyon fontos tudni, hogy az emberek túlnyomó részét a tudatalatti irányítja, ezért öntudatlanul, sokszor gépiesen teszik a dolgaikat, vagyis nincsenek tudatában annak, amit gondolnak, vagy amit tesznek.
Szóval, a megoldás az lenne, hogy ezeket a negatív emlékeket a felszínre hozzák, és egyúttal elengedjék, ami aztán gyökeres változásokat hoz mindenképpen az illető ember életébe. Mind a pszichológia, mind a kineziológia foglalkozik ezzel, csak éppen van egy komoly hátrányuk ezeknek a gyógymódoknak: sok pénzbe kerülnek, mert egy ülés nem elég a gyógyuláshoz, hanem többször is menni kell, főleg a pszichológus esetében.

A ho'oponopono terápiához nem kell terapeuta, mert mindössze 4 mondatot kell ismételgetni egymásután: Sajnálom! Kérlek, bocsáss meg! Köszönöm! Szeretlek! Persze lehet, hogy most ezt hitetlenkedve olvasod, hogy ez most hogyan segítene a problémáidon, de a lényeg az, hogy amíg ezeket a mondatokat ismételgeted sorra egymás után, addig is a jelenre koncentrálsz, és másra nem. Ráadásul a kimondott szavaknak hihetetlen ereje van, pl. bármikor meg lehet velük bántani bárkit, de ugyanakkor erőt is adhatsz bárkinek, attól függően, hogy mit mondasz.
(A lenti  videoklipben Bagdi Bella új lemezéről szól a Hoponoponó dal magyar nyelven. Bella is olvasta ezt a könyvet, és annyira megragadta ez a módszer, hogy megírta ezt a dalt, ami az Egy jó szó című lemezen kapott helyet. )

Gondolhatod azt is, hogy ez a ho'oponopono tök ugyanolyan, mint a buddhista szerzetesek mantrái, és igazad is van, mert valóban hasonlít egymásra a kettő. A szerzeteseknek is ugyanaz a célja, mint a hawaii őslakosoknak, vagyis a jelen pillanat megélése.  Az elme azonban fecseg összevissza mindenfélét, különösen akkor, ha el akarják hallgattatni, figyelmen kívül akarják hagyni, ezért el kell terelni a figyelmet, és más fókuszt kell választani. Erre a jó a mantra, mert amíg az énekelt szövegre figyelsz, addig minden más a figyelmeden kívül marad, még az elme fecsegése is. Legfeljebb a buddhista szerzetesek másfélét énekelnek, de a hitük is más. Dr. Hew Len szerint a végső cél visszatérni a zéróba, vagyis abba az állapotba, amelyben a földi leszületésünk előtt léteztünk, de úgy, hogy továbbra is itt élünk a Földön embertestben!
Az az egy baj van ezzel, hogy az ego, ami az emberhez szorosan hozzátartozik, mindezt az ürességet és korlátlanságot borzasztóan ijesztőnek tartja, miután az ego halandó, és fél a haláltól, a megsemmisüléstől. 
Teljesen megszabadulni az egotól egyelőre lehetetlen, de nem is kell, éppen elég a tudat, hogy ideiglenesen meg lehet csinálni, illetve lehet uralkodni rajta.
Nem véletlen, hogy a szerzőpáros is azt mondja, hogy mindig meg kell tisztítani a gondolatainkat, és ügyelni arra, hogy ne az emlékek irányítsanak minket. 
A könyvet elsősorban Joe Vitale írta, dr. Hew Len csak az előszóban és a függelékben szólal meg, ennek ellenére fontos szerepet kap ebben a könyvben, ami félig-meddig róla szól, ezért is szerepel szerzőtársként.
A könyvet kis hazánkban az Agykontroll Kiadó adta ki, tehát Agykontroll kiadványról van szó, de az olvasásához nem kell elvégezned a tanfolyamot, viszont ha gyakorlod rendszeresen a módszert, akkor megváltozhat az életed, akár gyökeresen is.