Vadim Zeland: Válaszd ki magad a sorsodat! - a transz-szörf módszerével

Erről a könyvről az jutott eszembe, hogy olyan mintha Eckhart Tolle tanításai összekeveredtek volna a Vonzás Törvényével.  Ebből akár egy borzalmas katyvasz is lehetett volna,  de a végeredmény szerintem zseniális lett. Azt nem tudom, hogy az orosz származású szerző mennyire ismeri ezeket a tanításokat, az is lehet, hogy egyáltalán nem. Ez nem nem derül ki a könyvből, de mondjuk nem is ez a lényeg.

A szerző gondolatainak egy része már a Vonzás Törvényével kapcsolatos könyvekből ismerős lehet.
Ha foglalkozol már egy ideje ezotériával, spiritualitással, akkor már tudod, hogy az Univerzumban minden rezgésből áll, ami a szilárd tárgyakra, illetve az emberre is igaz. Ez azt jelenti, hogy mindennek van egy frekvenciája, vagyis egy kisugárzása, ami a többi tárgy, ember, vagy jelenség kisugárzására rezonál. Azt, hogy ez pozitív, vagy negatív, az attól függ, hogy milyen energiák találkoznak szembe egymással, illetve, hogyan reagálnak erre a találkozásra.
A Titokból és hasonszőrű társaiból kiderül, hogy az Univerzum ereje mindig igazat ad neked, bármit is gondolsz magadról és a környezetedről, de ezt az embereknek nem tanítja meg a társadalom, úgyhogy sokszor már csak felnőtt korukban ismerik meg ezt a tanítást.
A Vonzás Törvényére - meg úgy egyáltalán az ezotériára - egy egész iparág épült rá az utóbbi évtizedben, mert az emberek ettől várják a problémáik megoldódását, továbbá különböző státusszimbólumok megszerzését, mint pl. sok pénz, jó állás, márkás kocsi, stb. Sok sikerrel és gazdagsággal foglalkozó könyv tele van mindenféle gyakorlattal, amelyeket meg kell csinálnod ahhoz, hogy sikeres és gazdag legyél, de ezek a gyakorlatok több embert elkedvetlenítenek, meg stresszt okoznak, mert azt érzékeltetik, hogy a siker még messze van.

Vadim Zeland könyvének már a címe is nagyon ígéretes, mert hát mégis, ki az, aki ne játszott volna el a gondolattal, hogy egy pillanat alatt megváltoztatja az egész életét. Persze a gyökeres változtatáshoz igen komoly energia és bátorság szükséges, ami nagyon sok emberben nincs meg.
A könyv nem ígér gyökeres változásokat rövid idő alatt, és nem mutatja meg azt sem, hogyan kell minél több státusszimbólumot felhalmozni, nincsenek benne sem önfejlesztő gyakorlatok, meg meditációk, mégis forradalmi változást hozhat ez a könyv az életedbe, ha úgy igazán elgondolkozol rajta.

Helyettük Vadim Zeland bemutatja a különböző társadalmi jelenségeket és emberi viselkedési mintákat, például azt, hogy hogyan alakulnak ki a természeti katasztrófák, a háborúk, a járványok, a szegénység és a munkanélküliség mik ezeknek a jelenségeknek az energetikai magyarázata. Ezek mindannyian régóta fennálló társadalmi problémák, és úgy tűnik nem lehet őket megoldani. Éppen ezért egyre több embert érdekel, hogy a spiritualitás hogyan tudnak ezeken segíteni, illetve úgy egyáltalán mi a mélyebb oka ezeknek a dolgoknak és miért is szenvednek az emberek több ezer éve.
Ugyancsak megoldhatatlanok az emberi viselkedés problémái, mint például az elégedetlenség, elítélés, függőségi viszonyok, idealizálás, megvetés, hiúság, kapzsiság, kisebbrendűség, felsőbbrendűség, túlzott birtoklásvágy, bűntudat, kapzsiság, tökéletességmánia, túlzott fontosságtudat, és még lehetne bőven sorolni.
Ezekre a jelenségekre mondta Eckhart Tolle, hogy az emberi egó játszmái hozzák ezeket létre, mert a természetben, és úgy egyáltalán az Univerzumban sehol máshol nincsenek ezek meg. Ráadásul szinte minden ember belemegy ezekbe a játszmákba. Tolle azt mondja, hogy élj a jelenben, azaz koncentrálj mindig a jelen pillanatra, ekkor minden más kizáródik az elmédből, tehát a fenti problémák is megszűnnek, mert mindig az adott pillanat a fontos.

Vadim Zeland látásmódja is hasonló, ő is azt mondja, mint Tolle, hogy lehetőleg tarts távolságot, és ha nem muszáj, ne menj bele az ego játszmáiba, mert különben csapdába estél, és - ahogy a szerző megfogalmazza - másik életvonalra kerülsz, ahol akár komolyabb bajba is keveredhetsz.
Vadim Zeland sokkal zseniálisabban, újszerűbben fogalmazza meg azt, amit Tolle korábban már leírt, sőt van egy új látásmódja az emberi társadalom  irányító szervezeteivel kapcsolatban, amit még senki nem írt így le.
A szerző azt állítja, hogy a társadalmat azonos módon gondolkodó és cselekvő embercsoportok irányítják, amelyek azonos energiával rendelkező információszerkezeteket alkotnak, amelyeket a szerző ingának nevezett el a könyvben.
Ilyen ingák például a parlamenti képviselők csoportja, a rendőrség, a katonaság, az államigazgatási szervezetek, az önkormányzatok, a különböző egyesületek, a média, a bulvársajtó, a hírek, a kereskedelmi tévék műsorai, stb.

Ezeknek az a célja, hogy energiát nyerjenek az emberektől, hogy fenn tudják magukat tartani. Miután több ilyen energiarabló szerkezet is van, és az ember sorra bedől ezeknek, és szolgáltatja nekik az energiát, nem csoda, hogy hamar kialakul egy energiahiányos állapot. Mindez azt jelenti, hogy az emberek ingerültek, agresszívek, lehangoltak, depressziósak, szorongósak lesznek. Na, nem mind egyszerre, hanem személyiségtípustól függően, ki így ki úgy reagálhat a külvilágból jövő ingerekre.

Sajnos ezeket az ingákat senki sem kerülheti ki, mert jelenleg olyan társadalomban élünk, ahol szükség van ezekre, ráadásul minden embernek megvan az igénye arra, hogy valahová tartozzon. Éppen ezért azt tanácsolja a szerző, hogy maradj semleges, szűrd meg az információkat, és akárminek ne adj energiát. Mindezek a tanácsok akkor is érvényesek, ha valakivel konfliktusba keveredsz, vagy netalán valaki beléd köt, vagy csak simán beszól. Ilyen esetben nem veled van a gond, hanem a kötekedővel, mert neki alacsony az energiaszintje, és így akar energiát szerezni. Rajtad áll a döntés, hogy belemész-e a vitába, ugyanis nem kötelező reagálni mindenre. Csak gondold el, hogy egy verekedést, vagy egy háborút is két szembenálló vélemény ütközése alakított ki, csak éppen a felek egyre jobban belesodródtak egy negatív energiaspirálba, amely ezzel végződött.

A Vonzás Törvénye azt tanítja erről a jelenségről, hogyha figyelmet szentelsz egy érzésnek az egyre erősebb lesz, és belekerülsz egy energiaspirálba, ami magával ragad. Teljesen mindegy, hogy alacsony-vagy magas rezgésszámú érzésekről van szó, mert a folyamat mindkét irányba érvényes.
A könyvben két fejezet is szól ezekről a témákról, amelyek a kissé hatásvadász sikerhullám és indukált átmenet címeket kapták, de így legalább tuti elolvassák ezeket az emberek.
Vadim Zeland ezenkívül azt is állítja, hogy a természetben mindenütt kiegyensúlyozó erők működnek (pl. éjszakára nappal következik, esős időszakra száraz évszak jön, apály után dagály érkezik, a légnyomáskülönbséget pedig a szél egyenlíti ki), amelyeket mi emberek teljesen természetesnek tartunk. Csakhogy ezek a kiegyensúlyozó erők az emberek életében is jelen vannak, miután mi is a természet részei vagyunk, tetszik-nem tetszik.

Mindez azt jelenti, hogyha az ember túlzottan nagy jelentőséget tulajdonít valaminek, és ebbe túlzottan beleéli magát, akkor ezek a kiegyensúlyozó erők közbelépnek, és valamilyen módon helyreállítják az egyensúlyi állapotot. Azt, hogy mi történik pontosan ilyenkor nem tudja senki, mert  ez ember-és sorsfüggő dolog.
Egy olyan ember, aki túlzottan nagy lehetőséget tulajdonít a munkájának, például komolyabban megbetegedhet, és kórházba kerülhet, esetleg kirúghatják az állásából, hogy visszakerüljön az egyensúly állapotába. Ilyen esetben az illető ember egy légüres térben érzi magát, amellyel eleinte nem tud mit kezdeni, mert nem ehhez szokott hozzá, de később, amikor már lehiggad, el tudja dönteni a sorsát. Ne felejtsd el, hogy ezek az inspirációk és megérzések mindig ebből a légüres térből jönnek, amelyet a szerző variációtérnek nevez.

Na, de mi is ez a variációtér? A Vonzás Törvényével kapcsolatos könyvek és Eckhart Tolle egyaránt Forrásnak nevezik, és lényegében a Mindent Megteremtő Erőről van szó, de hívhatjuk Univerzumnak, vagy Világegyetemnek is. A lényeg az, hogy minden élőlény ebből a Forrásból származik, és ide is tér vissza.
Az emberek (és az állatok is) a tudatalattijuk segítségével kapcsolódnak ehhez a mezőhöz, amely innét hívja le a szükséges információkat, amelyeket az értelem lefordít a maga nyelvére.
A szerző szerint a tudatalatti és az értelem állandó harcot vív egymással, mert az embereket arra nevelik, hogy az értelem segítségével gondolkodjanak, ami viszont kizárja az intuíciók és a megérzések használatát.
Ezeknek a kutatása azonban mégis hálás téma, mert egyre több embert érdekel. Ezekről a jelenségekről szól a könyv legutolsó fejezete. Mármint arról, hogy tulajdonképpen mi is ez az intuíció, honnan érkezik, és hogyan használd.

Vadim Zeland transz-szörfnek nevezi a módszerét, ami megintcsak egy hatásvadász név, de hát a szerző sem hülye, mert egy ilyen hangzatos nevet remekül lehet értékesíteni a piacon. Be is jött neki, mert a könyvre ráírták, hogy már 500 000-et eladtak belőle. Persze, messziről jött ember, azt mond amit akar...
Mindenesetre a szerző azt állítja, hogy a transz-szörf segítségével tetszőleges sorsot választhatsz magadnak, éppen úgy, ahogyan a tévécsatornák között szörfölsz, vagy a rádióállomások között keresel. Persze lehet, hogy erre azt mondod, hogy ez hülyeség, de itt nem arról van szó, hogy fogod magad, otthagysz csapot-papot, és mondjuk elköltözöl az erdőbe remetének, mert ez azért túlzás. :)
A lényeg az, vannak különböző variációk, amelyek egy-egy sorsútra visznek. Ha belekerültél egy ilyenbe, magát az utat nem változtathatod meg, de választhatsz egy másik utat.

A szerző erre azt a példát hozza, hogy ha bemész egy múzeumba és nem tetszik az adott kiállítóterem, akkor az ottani berendezést nem cserélheted ki, mert nincs hozzá jogosultságod. Átmehetsz viszont egy másik terembe, ami esetleg jobban tetszik, vagy otthagyhatod a kiállítást, és visszamehetsz az utcára.
A sorsod megválasztása tehát a gondolataid és érzelmeid megválasztását jelenti, ami viszont megváltoztathatja az életedet is, mert ilyenkor teljesen más embereket és helyzeteket vonzol be, mint egyébként. 
Azt is eldöntheted, hogy egy adott helyzetre hogyan fogsz reagálni: agresszív leszel, ingerült, esetleg továbbra is higgadt tudsz-e maradni. Ugyanez a hangulatodra is igaz: eldöntheted, hogy aznap reggel már eleve morcosan mész be a suliba, vagy a munkahelyre, avagy lelkesedéssel, netán hálával fogsz neki a napnak, és örülsz, hogy élsz, és van feladatod.
Ezeken a kis dolgokon múlik az élet. Lényegében a Titok és társai is ugyanezt magyarázzák, csak más szemszögből. Szóval, a hatalmadban áll megválasztani a gondolataidat és az érzéseidet. Élj vele, szerintem!